Aki A-t mond, mondjon I-t is!

Mi foglalkoztatja a vállalatvezetőket? Ezt a kérdést teszi fel és válaszolja meg negyedéves rendszerességgel az IOT Analytics. A piackutató cég mintegy 7500 tőzsdén jegyzett amerikai vállalat negyedéves jelentéseit áttekintve azonosítja az adott három hónap legforróbb témáit. A legfrissebb összesítés szerint az idei harmadik negyedévben még mindig az infláció és az ellátásilánc-problémák okozták a legtöbb fejfájást a cégvezetéseknek. Biztató jel ugyanakkor, hogy a „recessziót” lényegesen kevesebbet emlegették, már „csupán” a jelentések 11 százalékában szerepelt, ami az előző negyedévhez képest közel 40 százalékos csökkenés.

Mindezzel párhuzamosan egyre több vállalatnál kerül a céges megbeszélések napirendjére a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI): a jelentések 29 százalékában szerepel, negyedéves összevetésben ez 37 százalékos növekedés. A generatív, azaz önálló „alkotásra” képes AI említései több mint 56 százalékkal szaporodtak – annak ellenére, hogy a ChatGPT a negyedév nagy vesztesei között van alig 2,5 százalékos említési rátával. Nyilván egyre több cég vezetése előtt válik nyilvánvalóvá, hogy az OpenAI csetbotja csupán egy lehetőség az egyre bővülő AI-kínálatban. Ugyanezt a trendet jelzi, hogy az AI-infrastruktúra vagy az AI-csipek is egyre több vállalatnál kerülnek elő a stratégiai tervezés során.

Ez a trend azt a mélyreható változást illusztrálja, amely már elindult, és amelyet néhány év múlva minden bizonnyal a történelem legnagyobb technológiai paradigmaváltásai között fognak emlegetni. 

Lássunk egy „földhöz ragadt” példát! Az eperszedés olyan gondosságot és finom mozdulatokat igényel, amilyeneket néhány éve még eszünkbe sem jutott volna robotokra bízni. A Csehországban működő Rájecek-farm tökéletes cáfolata ennek az elképzelésnek. A mintagazdaságban robotok (pontosabban „fravebotok”, a mozaikszó a „fruit and vegetable robot” kifejezésből ered) ellenőrzik, hogy a gyümölcs megfelelően egészséges és érett-e, és – természetesen – a szüretelést magát is elvégzik. A farmnak digitális ikerpárja is van, a digitális szimuláció révén a robotok anélkül betaníthatók, hogy akár csak egyetlen métert megtennének az ágyások között.

„Ügyes kezű”, gyorsan tanuló robotok veszik át egyre több raktárban a komissiózás monoton feladatát is. Immár a kiválogatás, a csomagok összeállítása is olyan munka, amelyet a gépnek is meg tudunk tanítani. A Magyarországon szintén elérhető komissiózó robot, amelynek „lelke” egy mélytanuláson alapuló szoftver, akár ismeretlen tárgyakat is biztonsággal meg tud ragadni – méghozzá impozáns gyorsasággal, óránként akár ezer darabfelvételt elérve.

A mesterséges intelligencia persze nem csak az „aprómunkában” segít. A balti térség legnagyobb adatközpontjában, a Tallinn mellett működő Greenergy Data Centerben egy AI-alapú szoftver optimalizálja az energiafelhasználást: folyamatosan monitorozza a szervertermek hőmérsékleti és légáramviszonyait, és ennek alapján vezérli a hűtő és a szellőztető berendezéseket, akár proaktívan, a várható terhelések alapján. 

Ezzel nem csupán az energiafogyasztás csökken, de a nem tervezett leállások száma is. 

A pénzügyi jelentések szöveges szakaszait vizsgálva a mesterséges intelligencia a vállalatok mindennapjaira (ma még) nem gyakorol akkora befolyást, mint – mondjuk – a recesszió, az infláció vagy éppen a fenntarthatóság. A helyzet azonban változik. Nincs messze az az idő, amikor azok, akik a munkaerőpiaci szűk keresztmetszettel, a termelékenységgel vagy éppen az energiahatékonysággal kapcsolatos problémákat hozzák szóba, gondolatmenetüket automatikusan a mesterséges intelligencia által kínált megoldásokkal fogják folytatni.