Zöldülő fogyasztóvédelem
A fogyasztók által vásárolt, javítható áruk idő előtti hulladékká válása kétségtelenül a hulladékmennyiség növekedéséhez vezet, üvegházhatású gázkibocsátást okoz és fokozza az értékes erőforrások iránti keresletet az új áruk gyártása kapcsán. Nem véletlen, hogy a fenntartható fogyasztás előmozdítása érdekében olyan szabályozásra is szükség van, amely pontosan azt támogatja, illetve várja el az érintett gyártóktól, hogy a fogyasztók által vásárolt hibás, de még menthető, vagyis objektíve javítható áruk javítására sor kerülhessen, akár a jogszabályi jótállás, vagy szavatosság határidejét követően is. Gyakori jelenség ugyanis, hogy noha műszakilag javítható lenne egy-egy elromlott, meghibásodott háztartási készülék, tartós fogyasztási cikk, gyakorlati szinten mégse lehet megjavíttatni, mert annak gyártója már nem gyárt hozzá alkatrészt, vagy ha igen, annyira drága lenne a javítás, hogy inkább új terméket vásárol az ember. Márpedig rendre új terméket vásárolni a régi megjavíttatása helyett, vagy idő előtt leselejtezni azt nyilvánvalóan kedvezőtlen lépéseket jelent a klímaválság elleni küzdelemben.
Nem véletlen, hogy dübörög a zöld fogyasztóvédelmi jogalkotás, az európai uniós jogalkotó szinte ontja azon szabálytervezeteket, jogszabályokat, amelyek bizonyos fogyasztói jogosultságok biztosítása révén egyenesen a fogyasztókat vonják be a fenntartható és körforgásos gazdálkodás megvalósításának folyamatába. Aktualitásuk miatt kiemelést érdemel három, közvetlen fogyasztóvédelmi jogalkotás: egyrészt a Javításhoz való jogról szóló irányelv, másrészt az ún. Zöld átállásról szóló, valamint a Zöld állításokról szóló európai uniós irányelv.
Ahogyan a bevezetőben említésre került, gyakori probléma egy-egy tartós cikk javíthatósága.
A Javításhoz való jogról szóló EU-irányelvet mostanra már az Európai Unió Tanácsa is jóváhagyta, amely jogszabály pontosan a javítást kívánja a fogyasztó számára a termékcsere helyett vonzóbbá tenni,
így számos tartós fogyasztási cikk – például a háztartási mosógépek, mosó- és szárítógépek, a mosogatógépek, a kiskereskedelmi hűtőkészülékek, a porszívók, a szerverek és adattárolók, a mobiltelefonok, a táblagépek – gyártója számára javítási kötelezettséget határoz meg kellékszavatossági időn túl is. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó kérésére, ha térítés ellenében is, de köteles az érintett gyártó javítást biztosítani az olyan meghibásodások esetében is, amelyek már a jogszabály által meghatározott jótállás határidején, avagy a kellékszavatosság határidején kívül következnek be. Sőt, arra is kötelesek lesznek a gyártók, hogy a javítási szolgáltatásaikra vonatkozó legfontosabb információkat egységes formában bocsássák rendelkezésre, az irányelvben meghatározott európai javítási tájékoztató útján. Emellett is minden EU-tagállam köteles lesz biztosítani legalább egy nemzetközi platformot a termékek javításával és a felújított áruk értékesítésével kapcsolatos információk bemutatásával.
A 2024/825 számú „Zöld átállás” irányelv idén február 28-án került kihirdetésre és az EU-tagállamoknak 2026. március 27-ig kell annak elvárásait, rendelkezéseit saját jogrendjükbe átültetni.
Dióhéjban annyit már most érdemes tudni erről a jogszabályról, hogy többek között 12 új, tilalmazott tényállással bővíti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló irányelv hírhedt fekete listáját,
így például jogsértő kereskedelmi gyakorlatnak minősül majd a fogyasztók arra történő ösztönzése is, hogy fogyóeszközeiket korábban cseréljék ki, mint ahogyan az műszakilag indokolt lenne. Jogsértőnek minősíthető továbbá az áru javíthatóként történő bemutatása, amikor az valójában nem javítható, vagy olyan fenntarthatósági címkével történő ellátása, amelyet nem valamilyen tanúsítási rendszerre alapoztak, illetve nem hatóságok vezettek be. Érkezik továbbá az ún. javíthatósági pontszám, amelyet majd kötelező lesz közzétennie a gyártóknak, illetve lesz ún. harmonizált címke, amely a gyártói jótállásokat prezentálja érthetően a fogyasztónak, amennyiben a termék gyártója a fogyasztónak többletköltség nélkül a teljes árura két évnél hosszabb tartóssági jótállást biztosít. További elvárás, hogy szerződéskötést megelőzően kötelezően tájékoztatni kell a fogyasztót az adott termék tartósságáról és javíthatóságáról is.
A „Zöld állításokról” szóló európai uniós irányelvtervezet pedig a környezetbarát jellegre vonatkozó állítások és környezeti címkézési rendszerek hitelesítésére és tanúsítására vonatkozó követelményeket határoz meg,
annak érdekében is, hogy a jelenleg uniós szinten teljességgel széttagolt címkézési rendszert egységesítse és a zöld logók iránti megtépázott fogyasztói bizalmat helyreállítsa. Gyártóként, forgalmazóként, sőt fogyasztóként is van és már a közeljövőben is lesz tehát zöld fogyasztóvédelem témakörben bőven megismerésre érdemes szabályozás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.