Egyre többször és többféle kontextusban esik szó az úgynevezett interperszonális készségekről. Ezek a soft skillek azok a személyes és szociális képességek, amelyek segítségével elboldogulunk a közösségeinkben. Így a munkahelyünkön is, ahol a puha készségek ahhoz segítenek minket hozzá, hogy a lehető legtöbbet tudjuk kihozni szakmai tudásunkból és ismereteinkből, tehát a hard skilljeinkből.
Az ezt felismerő munkaadók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a jelöltek soft skilljeire. Tesztelik, hogy mennyire jól és könnyen kommunikálnak, hogy állnak az empátiával és a kooperációval, milyen a problémamegoldó képességük. Erre a szülők azzal reagálnak, hogy egyre több energiát és pénzt ölnek abba, hogy gyerekeik szert tegyenek ezekre a készségekre. Az ok pedig az, hogy erre a hagyományos iskolarendszerben kevés a diákok esélye, amiből az is következik, hogy a fiatal felnőttek is – jellemzően nem pénztárcabarát – tréningekkel igyekeznek fejleszteni személyes és szociális képességeiket, ahelyett, hogy erre már középiskolás korukban sort kerítenének.
A gyerekek persze nem csupán speciális képzéseken tréningezhetik a soft skilljeiket, hanem például nemzetközi cserediákprogramok révén is.
Azt aligha kell ecsetelni, mennyit profitálhat egy magyar diák például abból, ha eltölt egy fél évet egy távol-keleti országban. Ez azonban nem minden helyzetben elérhető megoldás azzal szemben, ha egy család Magyarországon lát vendégül külföldi fiatalokat, ami az előzőhöz hasonló előnyöket tartogat.
Ennek a fajta befogadásnak a tapasztalatait vizsgálta egy friss, 76 ország háromezer befogadó családjára kiterjedő felmérés. Ebből az derül ki, hogy a külföldi diákokat vendégül látók a kulturális kölcsönhatást tartják a legértékesebbnek: a válaszadók 73 százaléka azt jelölte meg a befogadás fő előnyének, hogy ezzel a családjuk lehetőséget kap egy másik kultúrának és életmódnak a megismerésére és megtapasztalására. A második legfontosabb tényezőnek az bizonyult, hogy a befogadó család is meg tudja mutatni saját kultúráját a távolról érkezett diáknak (ezt a megkérdezettek 57 százaléka ítélte fontosnak). Szintén minden második válaszadó (56 százalék) vélte úgy, hogy az új gyerekkel kibővült, gazdagabb lett a család.
Még egyértelműbb előnyökre derült fény a befogadó testvéreknél, akik közösségi és érzelmi téren is rendkívül sokat fejlődnek a néhány hónap alatt. A legtöbb befogadó szülő (60 százalék) saját gyerekei kíváncsibbá és nyitottabbá válását emelte ki, de sokan számoltak be olyan puha készségek ugrásszerű fejlődéséről is, amilyen a kommunikáció (47 százalék), a felelősségvállalás (26 százalék) vagy az önbizalom (21 százalék).
Az pedig a befogadó családok minden generációjára érvényes, hogy a közösen eltöltött időszak eredményeképpen javult a családtagok alkalmazkodóképessége, empátiája, nyitottabbá és elfogadóbbakká váltak a sajátjuktól különböző kultúrák iránt. Sok esetben jelentkezik pozitív következményként a kapcsolat tartóssá válása, alakulnak ki hosszú távú barátságok, miután a befogadó család és a befogadott diák gyakran a program befejezése után is tartja a kapcsolatot. És akkor még nem is esett szó az olyan praktikus előnyökről, amilyen az a tény, hogy a külföldi diákkal folytatott mindennapi kommunikáció mekkora segítséget jelenthet a családtagoknak nyelvtudásuk fejlesztésében.
Nem csupán azzal tudunk tehát sokat javítani gyerekeink puha készségein, ha külföldi kalandokhoz segítjük őket hozzá, hanem azzal is, ha a saját otthonunkba „importáljuk” a világ egy távoli szegletének ifjú lakóját.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.