A foglalkoztatás bővítéséért
Kizárólag a 25–54 évesek foglalkoztatási rátája áll közel az uniós átlaghoz, a többi korosztálynál jelentős a lemaradás – ezzel a meghökkentő kijelentéssel jellemezte a hazai foglalkoztatáspolitikai helyzetet Simon Gábor, a szociális és munkaügyi tárca államtitkára a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnökségi ülésén. Különösen lehangoló a helyzet az alacsony iskolai végzettségűek körében: minden száz magyar közül mindössze 27-en járnak munkába, míg az unióban 49-en.
A gazdasági növekedés egyik feltételeként említette az államtitkár, hogy megfelelő számú és minőségű munkaerő álljon rendelkezésre, egyúttal versenyképes legyen a munkaerő költsége. A „komplex problémakezelésre” az állam különféle foglalkoztatáspolitikai eszközöket vet be. Ilyen például a korosztályok pozitív megkülönböztetése, ez a pályakezdők és az 50 éven felüliek elhelyezkedési esélyeit javíthatja, a felnőtt- és szakképzési rendszerek fejlesztése, hogy a gazdaság igényeinek megfelelő képzettségű szakemberek kerülhessenek a munkapiacra.
Ugyancsak fontos eszköznek tekinti a szaktárca a szociális támogatási rendszer átalakítását, a segély helyett munka elvének megvalósítását. A Nemzeti közfoglalkoztatási program, illetve más munkaerő-piaci programok (uniós és hazai forrásból) abban segítenek, hogy a jelenleg segélyen élők visszakerülhessenek a munka világába. A bölcsődék, óvodák hálózatának fejlesztése pedig azt mozdíthatja elő, hogy a kisgyermeket nevelő szülők újból munkába állhassanak. Az OKISZ elnöke, Tokár István a hiányszakmák elsajátítása ösztönzésének kérdését vetette fel. Ezzel kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy már kész tervek vannak erre, külön ösztöndíjalapot hoznak létre, ebből támogatják az érintetteket.
Más területeteken is igyekszik olyan intézkedéseket hozni a kormány, amelyek hozzájárulhatnak a foglalkoztatás bővítéséhez, illetve amelyek a munkára ösztönöznek.
Így például a kormány jövőre alacsonyabb járulékmértékekkel is elősegítené a foglalkoztatás bővülését. A munkáltatók által fizetendő járulék 33,5 százalékról 28,5-re mérséklődne, ám kitörő örömre nincs okuk a vállalkozásoknak. A csökkenés ugyanis csak 2009. április 1-jétől kapna startjelet. Szakemberek máris arról beszélnek, hogy az év közbeni módosítás jelentős terheket okoz majd a vállalkozásoknak. A könnyítés értékéből az is sokat von le, hogy az alacsonyabb tb-kulcsot csak havi 140 ezer forintos bruttó bérig lehet érvényesíteni, e felett marad a 33,5 százalékos mértékű teher. A sávos tb-járulék is számos dilemmát vet fel: bevezetésével még bonyolultabbá válik a magyarországi adószisztéma, és sokakat a bér egy részének letagadására csábíthat az, hogy havi 140 ezer forintig alacsonyabb a foglalkoztatás költsége.
A tervezett módosítások közül a különadó kivezetése is érinti a vállalkozásokat, ez 4 százalékkal csökkenti adóterhelésüket, a tervek szerint azonban a könnyítés egy részét a kormány visszavenné azzal, hogy a társasági adó 16-ról 18 százalékra nőne. A személyi jövedelemadó sávhatárának felfelé tolása a munkáltatókat csak annyiban érinti, hogy 167 ezer forintos havi bruttó bér felett néhány ezer forinttal több marad a dolgozó zsebében.
Esélyt nyújthat a Start kártya a hátrányos helyzetűeknek
A hátrányos helyzetű és az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók elhelyezkedését segíti a Start plusz és Start extra kártyaprogram, ezek révén 10 600 ember vállalhatott munkát a tavaly júliusi indulástól ez év júniusig. Az államtitkár úgy becsüli, az év végére számuk eléri a 18 ezret.A Start plusz kártyával rendelkezőket foglalkoztató az első évben az alkalmazásában állók után fizetendő közterhek helyett a bruttó bér 15, a második évben pedig 25 százalékát kell befizetnie. Start extra kártya esetében a munkaadó az első évben mentesül a munkavállaló után fizetendő közterhek alól, a második évben 15 százalékot kell befizetnie.
Jövőre indul a Start régió kártya, amely a leghátrányosabb helyzetű térségek munkavállalóinak adhat kapaszkodót.
A Start plusz kártyával rendelkezőket foglalkoztató az első évben az alkalmazásában állók után fizetendő közterhek helyett a bruttó bér 15, a második évben pedig 25 százalékát kell befizetnie. Start extra kártya esetében a munkaadó az első évben mentesül a munkavállaló után fizetendő közterhek alól, a második évben 15 százalékot kell befizetnie.
Jövőre indul a Start régió kártya, amely a leghátrányosabb helyzetű térségek munkavállalóinak adhat kapaszkodót. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.