Miközben Indiában évente 300 ezer számítástudományi diplomát osztanak ki, addig doktori fokozatot mindössze mintegy százan érnek el ezen a területen. Az Egyesült Államokban vagy Kínában 1500-2000 az évente számítástudmányi PhD-t szerzők száma.
Kínában ráadásul a szerzői jogok megfelelő védelmével kapcsolatos nemzetközi aggályok ellenére is már több mint 1100 k+f-központot hoztak létre, szemben az indiai alig 800-zal. Peking nemcsak az egyetemi hallgatókat támogatja a doktori fokozat megszerzésében, de a befektetéseket is ösztönzi például a k+f-központoknak adott adókedvezményekkel, illetve a high-tech iparágaknak megfelelő infrastruktúrát kínáló különleges gazdasági övezetek kialakításával.
Kínának van kutatás-fejlesztési politikája, Indiának azonban nincsen - összegzi a kormányzati érdektelenséggel kapcsolatos tapasztalatokat Vidya Natampally, a Microsoft indiai kutatási központjának vezetője. Ez aztán többek között a szabadalmi versenyben is meglátszik. Az 1,1 milliárdos lélekszámú ország 2006-2007-ben mindössze 7 ezer szabadalmat jegyzett be, miközben az Egyesült Államok közel 160 ezret.
Az innováció terén azonban India nem hogy az Egyesült Államokkal, de még Izraellel sem veszi fel a versenyt - véli az ország k+f-szektorának értékét 9,2 milliárd dollárra becslő Zinnov tanácsadó cég egyik munkatársa Bangaloréban. Elolvadóban van az indiai k+f költségelőnye is. A bérszínvonal évente 15 százalékkal emelkedik, és a shanghai k+f-központok költsége már csak 10-15 százalékkal haladja meg az indiai szintet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.