Gondok az indiai kutatás-fejlesztéssel

Miközben Indiában évente 300 ezer számítástudományi diplomát osztanak ki, addig doktori fokozatot mindössze mintegy százan érnek el ezen a területen. Az Egyesült Államokban vagy Kínában 1500-2000 az évente számítástudmányi PhD-t szerzők száma.

Kínában ráadásul a szerzői jogok megfelelő védelmével kapcsolatos nemzetközi aggályok ellenére is már több mint 1100 k+f-központot hoztak létre, szemben az indiai alig 800-zal. Peking nemcsak az egyetemi hallgatókat támogatja a doktori fokozat megszerzésében, de a befektetéseket is ösztönzi például a k+f-központoknak adott adókedvezményekkel, illetve a high-tech iparágaknak megfelelő infrastruktúrát kínáló különleges gazdasági övezetek kialakításával.

Kínának van kutatás-fejlesztési politikája, Indiának azonban nincsen - összegzi a kormányzati érdektelenséggel kapcsolatos tapasztalatokat Vidya Natampally, a Microsoft indiai kutatási központjának vezetője. Ez aztán többek között a szabadalmi versenyben is meglátszik. Az 1,1 milliárdos lélekszámú ország 2006-2007-ben mindössze 7 ezer szabadalmat jegyzett be, miközben az Egyesült Államok közel 160 ezret.

Az innováció terén azonban India nem hogy az Egyesült Államokkal, de még Izraellel sem veszi fel a versenyt - véli az ország k+f-szektorának értékét 9,2 milliárd dollárra becslő Zinnov tanácsadó cég egyik munkatársa Bangaloréban. Elolvadóban van az indiai k+f költségelőnye is. A bérszínvonal évente 15 százalékkal emelkedik, és a shanghai k+f-központok költsége már csak 10-15 százalékkal haladja meg az indiai szintet.