A pénzügyi tárcánál készült, a jövő évi költségvetési törvényjavaslat egyik mellékleteként fellelhető előrejelzés szerint ez év végére a 74 százalékot is megközelítő - önkormányzatok nélkül számított - adósságmutató 2013-ra 67 alá csökken. Hogy ezután mi történik, az az adatokból nem derül ki, ez a kitekintés ugyanis csak 2013-ig szól.
Ez az előrejelzés nagyjából megfelel az Államadósság-kezelő Központnál (ÁKK) korábban készített államadósság-pályának. Egyik elemzésük szerint 2013-ra 65-66 százalékos ráta valószínű, a 60 százalékos küszöb alá pedig 2019-től csökken az adósság mértéke. Legalábbis az úgynevezett „alappálya” szerint. Jobb feltételek mellett – az optimista modell alapján – a maastrichti kritériumot már 2013-ra megközelítené az államadósság.
Kevésbé derűlátó Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. A szakbizottság e heti ülésén a szakember úgy vélekedett: az államadósság a GDP 74-75 százalékán stabilizálódik, ha pedig az önkormányzatok adósságát is figyelembe vesszük, a mutató rögtön a GDP 80 százalékán alakul.
A legkevésbé – úgy tűnik – a magánszférában dolgozók derűlátók. A Budapest Alapkezelő szintén e héten közzétett elemzése szerint 2013-ban 72 és 76 százalék között alakulhat az adósságráta, és optimális esetben is csak 2024 körül érheti el a 60 százalékos GDP-arányos mértéket. Utóbbi feltételeként Duronelly Péter, az alapkezelő befektetési igazgatója 3 százalékos gazdasági növekedést, ugyanekkora költségvetési deficitet és 4 százalékos, viszonylag alacsony alapkamatot jelölt meg. Elemzésük szerint ha ezek a feltételek nem adottak – vagyis ha a növekedés kisebb, 2 százalék körüli lesz, a reálkamat és a deficit pedig akár csak 1-1 százalékponttal is nagyobb –, akkor az államadósság nemhogy nem csökken, hanem évről évre tovább emelkedik. A legpesszimistább modell alapján mértéke bő másfél évtizeden belül elérheti a GDP 90 százalékát.
Ahhoz, hogy minél előbb le lehessen „dolgozni” az államadósságot egy elfogadható szintre, az ÁKK szerint is fokozatosan 3 százalékra emelkedő növekedési ütemre, átmenetileg 2 százalékos, ám később is egy százalékot elérő elsődleges – vagyis kamatkiadások nélkül számított – költségvetési szufficitre és 6,5 százalékra csökkenő alapkamatra van szükség.
Mindezeken túl fontos kérdés az is, hogy a meglévő adósságon belül mennyit tesz ki a devizaadósság aránya. Ez szeptember végére elérte a 41,4 százalékot, ami jóval magasabb a korábbi 28–32 százalékos szintnél. Nem véletlen, hogy az ÁKK-nál célul tűzték ki: a forintadósság arányának, vagyis a kötvénykibocsátások volumenének növelésével a devizában fennálló adósság mértéke minél előbb kerüljön vissza 30 százalék környékére. Így ugyanis jelentősen lehet csökkenteni az államháztartást fenyegető kockázatokat. KR
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.