A lap Kelet felé és messzebbre tekintve című cikke szerint Kína azt a pozíciót foglalhatja el, amelyet Nagy-Britannia töltött be a birodalom összeomlásáig. Peking már jelezte, hogy szívesen megvásárolná az észt légitársaságot. Ezzel a kommunista ország egy Európai Uniós légicég és egy olcsó reptér birtokosává válhatna. Emellett Kína akár Ukrajnának is nyújthatna kölcsönt a gázszámla kifizetésére, ezzel pedig máris Oroszország kapui előtt állna.
Ezek a lépések Moszkva felé provokatívnak tűnnek, Peking számára viszont igen jövedelmezőek lehetnek. Kínának szüksége van EU tagállamokra szövetségesként és külön előny, ha az adott ország egyben a NATO tagja is. Kelet-Európa olcsó gyártó központ lehet, ahonnan Kína az egyre növekvő EU-s piacot láthatja el. Az Economist megfogalmazása szerint Kína előretörése visszatenné Kelet-Európát a térképre, ugyanakkor nem kockázatmentes.
A lap megemlíti, hogy elvi akadályok is Kína térhódítása előtt állnak, ilyen például Tibet ügye. Ugyanakkor az elvek nem állnak a gazdasági együttműködés útjába olyan országok esetében, mint Szaúdi Arábia vagy Üzbegisztán. Ha a szorosabb kínai kapcsolatok eredményeképpen az ex-kommunista országok kiszabadulnak az orosz-német szorításból, megéri lemondani az elvekről.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.