Oszkó: a Malév csődje a Ferihegyi repteret is érintette volna

Ráadásul a Malév visszavételéhez sem kell pár milliárdot sem áldoznunk, hiszen kizárólag olyan követelések fejében szerzünk tulajdont, amely egyébként, megegyezés hiányában nem valószínű, hogy valaha megtérült volna – olvasható Oszkó Péter blogjában.

A pénzügyminiszter szerint így az állam a Malév visszavételére praktikusan nem áldoz semmit. Oszkó Péter magyarázata szerint az állam olyan követelések tőkésítésével szerzett tulajdont, amelyek a tulajdonszerzés előtt lényegében semmit nem értek, a tulajdonszerzés eredményeként azonban felértékelődtek.

Az a furcsa helyzet, hogy ha egyébként tényleg sikerül a Malév működésének radikális átalakítását gyorsan elvégezni, akkor ennek a tranzakciónak még kedvező is lehet a mérlege.

Persze ha nem sikerül és az állam továbbra is finanszírozni kényszerülne a veszteségeket, akkor ez az egyenlet nem igaz, ilyen verzió azonban sok okból nem létezhet sokáig (lásd pl. az uniós szabályokat), így az lényegében megint csak a Malév bedőlését eredményezné.

A Malév vevőjeként korábban egyébként nem egy másik állam, hanem egy szakmai magánbefektető lépett fel, aki viszont csődbe ment, ezért került az általa megvett részesedés a finanszírozójához, aki valóban az orosz fejlesztési bank volt.

Oszkó Péter azt is kifejtette, hogy a Malév 6 ezer embernek – akiknek nagy része nem jól foizetett pilóta, hanem alacsonyan képzett rakodómunkás, illetve egyéb kiszolgáló-személyzet – nyújt megélhetést, és a ferihegyi reptér forgalmának 40 százalékát adja, így ha bedől a társaság, akkor az nem csak több ezres azonnali munkanélküli tömeget, de az említett tranzitforgalomnak a teljes eltűnését jelentené.

A pénzügyminiszter leírása szerint egy hirtelen bedőlés esetén jó, ha a Malév forgalmának egyharmadát állítanák vissza, tehát nem csak a teljes tranzit, de még az ún. point to point járatok egy része is eltűnne. Ez a teljes reptéri fejlesztések és beruházások azonnali leállítását jelentené, sőt létezik olyan értelmezése a Budapest Airport privatizációs szerződésének, hogy az állam ilyen esetben köteles lenne eredeti eladási áron visszavásárolni a repteret.

Az ilyen eseményeket, mint a Malév tulajdon viszontagságos története, praktikusabb nem hitbeli alapon megítélni, legyen az adott hitelvek szerint a privatizáció akár hasznos, akár káros is. Jogellenesnek tartja viszont a Malév állami támogatását a Wizz Air és az Európai Bizottsághoz fordul az ügyben - közölte hétfőn a diszkont légitársaság az MTI-vel.

A közlemény szerint a Malév "visszaállamosítása" ellentétes az uniós versenyjog alapelveivel. A társaságnak juttatott 90 millió eurós támogatás nem csupán közpénz elherdálását jelenti, hanem vélhetően versenytorzító hatású, és a tiltott állami támogatás "tipikus esetének" minősülő lépés. A kormány a Malév problémájának megoldását halogatja az adófizetők pénzéből finanszírozott támogatással, ahelyett, hogy ugyanebből az összegből a Malév csődjének negatív hatását enyhíthetné - áll a Wizz Air közleményében.