2002 óta először finanszírozhatja a lakosság a hiányt

Az államháztartás nettó finanszírozási igénye az előzetes adatok szerint 2010 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,0 százaléka volt, 1345 milliárd forint. A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti bevételek az elmúlt egy év során körülbelül 97 milliárd forinttal javították az egyenleget, az átlépések túlnyomó részben 2009 utolsó és 2010 első negyedévében történtek.

2010 harmadik negyedévében a nettó finanszírozási igény 159 milliárd forint, a negyedéves GDP 2,3 százalékát tette ki.

Az államháztartás bruttó adóssága 2010 harmadik negyedévének végén a GDP 81,4 százalék volt, 21 735 milliárd forint. Az államháztartás nettó tartozása 16 517 forint, a GDP 61,9 százalékát tette ki a negyedév végén.

A harmadik negyedévben a központi kormányzat finanszírozási igényét 103 milliárd forint értékű értékpapírok kibocsátásával és betétei csökkentésével fedezte, miközben jelentősen nőttek a nyújtott hitelei és egyéb követelései.

A helyi önkormányzatok finanszírozási igényüket, 25 milliárd forintot, elsősorban értékpapír kibocsátással, hitelfelvétellel és egyéb követeléseik csökkentésével fedezték, ugyanakkor jelentősen növekedtek a hitelintézeti betéteik is.

A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét, 31 milliárd forintot az egyéb követelések csökkenése és a központi kormányzattal szembeni hiteltartozások növekedése fedezte.

A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2010 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 5,0 százaléka volt, 1347 milliárd forint. A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti kifizetések az elmúlt egy év során körülbelül 97 milliárd forinttal csökkentették a háztartások nettó finanszírozási képességét. A harmadik negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége elérte a 220 milliárd forintot, a negyedéves GDP 3,2 százalékát.

A harmadik negyedévben a pénzügyi eszközök esetében a hitelintézeti értékpapírok, a befektetési jegyek és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős, miközben számottevően csökkentek a forint- és devizabetétek. A kötelezettségek esetében a forinthitelek növekedése és a devizahitelek jelentősebb csökkenése volt jellemző, és jelentősen csökkentek az egyéb tartozások is.