Számottevő, ugyanakkor kedvező irányú eltérés mutatkozik a 2011-es hiányszám kapcsán. A KT ugyanis 157,5 milliárd forinttal jobb egyenleget vár 2011-re, mint a kormány. Ekkora javulás a GDP-arányos deficitmutatót – pénzforgalmi szemléletben – 2,8-ről 2,3 százalékra javítaná, vagyis bőven valóra válna a 2004 óta esedékes maastrichti hiánycél-teljesítés. Az eltérés egyik magyarázata, hogy a Költségvetési Tanács összességében közel 113 milliárd forinttal nagyobb adóbevételre számít, mint ami a költségvetési törvényjavaslatban szerepel, emellett pedig úgy vélik, nyugellátásokra a büdzsé tervezetében találhatónál valamivel kevesebbet kell jövőre fordítani.
Kockázatosnak látja viszont a KT a magánnyugdíj-pénztári tagok átlépésével kapcsolatos kormányzati becsléseket. Ha a vártnál kevesebben választanák az állami nyugdíjrendszert, akkor a belső tételek egyenlegkövetelménye nem fog teljesülni – figyelmeztet. További kritika, hogy a költségvetési előirányzatok sokszor nem tükrözik a kormányzati makrogazdasági előrejelzéseket. A közszféra tervezett bérköltségén például egyáltalán nem érződik a létszámcsökkentési szándék, a költségvetési intézményeknél a dologi kiadások pedig a 2010-es büdzséhez képest még nőnek is, mintegy 140 milliárd forinttal. További kifogás, hogy a költségvetési törvényjavaslat nem tartalmaz szerkezeti átalakításból származó kiadáscsökkentéseket. Erre a KT a MÁV csoport finanszírozásának a példáját hozza fel, a társaság ugyanis jövőre ugyanakkora támogatásban részesül, mint amennyit az utóbbi tíz évben átlagosan kapott. Emellett mind a költségvetési intézmények finanszírozásában, mind a fejezeti kezelésű előirányzatok támogatásában, mind számos egyéb soron a forrásbővülés mértéke meghaladja az infláció előre jelzett ütemét.
Ami a költségvetési tervezet és a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvény közötti kapcsolatot illeti: bár a kötelező ellentételezés szabálya több törvény esetében nem teljesült, a múlt év vége óta elfogadott törvénymódosítások összességében javították a jövő évi egyenleget. Teljesen megfelel a büdzsészabályoknak a 2011-es javaslat annyiból, hogy az úgynevezett elsődleges kiadások nem nőnek gyorsabban, mint a reál GDP-bővülés ütemének a fele.
Kockázatokra hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szintén tegnap közzétett elemzése is. Ezek között nevesítik a társasági adóból és a hitelintézeti járadékból remélt bevételeket, a Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, valamint az előirányzat-módosítás nélkül túlléphető kiadások – többek között a családi vagy normatív támogatások – meglehetősen tág körét. Összességében az ÁSZ az adóbevételek 14,6 százalékát ítélte magas kockázatúnak, a jelentés pedig szóvá teszi a részletes háttérszámítások hiányát is. Az elemzés szerint a törvényjavaslat indoklása számadatok, magyarázatok, idősorok, összegző kimutatások hiányában nem kielégítő. A számvevők azt is kifogásolják, hogy a büdzsé tervéből most is hiányoznak az áttekinthetőséget segítő összegzések, a 2010-es várható adatok, valamint a 2011 és 2013 közötti előirányzatok. KR
Aggodalmasak a jövő évi kilátások
Az államháztartás strukturális deficitje a GKI gyorsbecslése szerint a 2009-es 3,1 után 2010-re 4,2 százalékra, 2011-re pedig már 5,5-re emelkedik. A mutató a nemzetközi megítélésben kulcsszerepet tölt be, a gazdasági ciklus és az egyszeri tényezők hatásaival korrigált egyenleget mutatja – fejti ki a kutatóintézet. A számításokban azt feltételezték, hogy a magánnyugdíjpénztárakból átlépők aránya 50 százalékos lesz. BD
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.