Az afrikai országokkal egy ligában a hazai középiskolák

A Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központ munkatársai szerint ez a hátrányos helyzet kihatással van mind a gazdasági növekedésre, mind a munkahelyteremtésre. Petheő Attila és Dietrich Péter úgy véli, hogy innovációs feltételek terén is erős a lemaradás, ez a jövő és a versenyképesség szempontjából kritikus tényező.

Magyarországot a szakértők a fejlődő, hatékonyságvezérelt gazdaságok közé sorolták (Brazília, Costa Rica, Törökország, Oroszország közé). A témakörök között az adó- és szabályozáspolitikában az utolsó előtti helyre szorultunk. Az adófizetési morál javult az előző évhez képest, azonban a korábbi évek jelentős lemaradását nem lehet egy év alatt behozni. A vállalkozások társadalmi imázsa (51. hely) jellemzően alacsony. Nálunk a női vállalkozók háttérbe szorulnak (51. hely). Azok a gazdaságok, amelyek elhanyagolnak nagyobb társadalmi csoportokat (fiatalok, nők, kisebbségek) elszalasztják a vállalkozásban rejlő lehetőségeik teljes kihasználását.

Az alapítási lehetőségek, a kezdéshez szükséges tudás és a képességek témaköriben Magyarország az 50. helyen szerepel. A gyenge teljesítmények elsődleges oka nem az intézmények alulfejlettsége, hanem az egyénekhez köthető tulajdonságok, aspirációk alacsony szintje; itthon nem ismerik fel az üzleti lehetőségeket.

A korábban a világ legjobbjai között számon tartott magyar középiskolai oktatás az alsó harmadba került (38. hely), az afrikai országokkal közel azonos szintre, pedig Petheő és Dietrich szerint a felelős vállalkozói viselkedés forrása a fiatalkori nevelésből fakad. A második legfontosabb tényező a család szerepe, hiszen az értékek többségét a családból hozzák a felelős vállalkozók. A legjobb helyezést a felsőoktatás megítélésében értük el (23. hely).

Az egyik legjobb relatív értéket Magyarország a piaci nyitottság kérdéscsoportba tartozó belső piaci dinamizmus (28. hely) kérdéskörben érte el. Ez azonban együtt jár azzal, hogy a piaci nyitottság terheit is el kell viselnünk, ez éppen csak elkerülte a legrosszabb kategóriát. Magyarország a szabadalmi jog területén átlag (27. hely) feletti heylet ért el. A szellemi tulajdonjogok szabályozása, kezelése és védelme ugyanis jól átlátható és könnyen áttekinthető rendszerben történik.