BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Eladó fél Görögország, de mi sokkal több mindent adtunk el

Állami kikötők, repterek és óriáscégek eladását kényszerítheti ki az EU és az IMF Görögországban az államcsőd elkerülése érdekében. A privatizációs csomag összértéke a görög GDP ötöde – ennél nagyobb magánosítást csak két állam vitt végbe az elmúlt húsz évben, az egyik éppen Magyarország volt.

„Fifteen billionra, tizenöt milliárdra gondoltak, ugye?” „Nem, nem, fifty billionra, ötven milliárdra!” – helyszíni beszámolók szerint ez a rövid, de több mint beszédes közjáték kísérte február közepén azt az athéni sajtótájékoztatót, amelyen az EU, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) képviselői közölték: a görög államnak 50 milliárd eurós bevételre kellene szert tennie 2015-ig állami vállalatok és ingatlanok eladásából.

A helyi újságírók értetlenkedése jól jelzi, hogy az EU és az IMF privatizációs elvárásainak nagysága még az elmúlt években igencsak megedződött görög közvéleményt is meglepte. Pedig még nem is ez volt a végső szám: Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup elnöke a Spiegelben tegnap megjelent interjúban már azt mondta, hogy a görög kormány 50 milliárd eurónál „lényegesen több bevételt” is képes lenne elérni a privatizáció által.

Még ha azonban „csak” 50 milliárd eurós magánosításra kerül is sor, már az is azt jelenti, hogy a durván 300 milliárd euró értékűre becsült állami cég- és ingatlan vagyon mintegy hatoda kerülhet külföldi kezekbe. Ezen belül az állami tulajdonú vállalatok értéke összesen 44 milliárd euró, az ingatlanvagyon pedig mintegy 200-300 milliárdot érhet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kimutatásai szerint.

A görög privatizáció nemzetközi összehasonlításban is a legnagyobbak között van: az 50 milliárd euró a GDP ötödét teszi ki, ennél nagyobb „kiárusítást” csak két ország hajtott végre az elmúlt húsz évben. A Wall Street Journal összesítése szerint az egyik Észtország volt, amelynek 1992–98 között nemzeti össztermékének 20,3 százalékát kitevő privatizációs bevétele keletkezett. Az ezúttal meglehetősen kétes értékű első helyen pedig – toronymagasan – Magyarország áll: hazánk 1991–98 között a GDP 32 százalékának megfelelő összeget könyvelhetett el az állami vagyon eladásából.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.