BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Magyarország a privatizációban "eminens" tanuló volt"

IMF. Három betű, mely nemcsak a világgazdaságban, hanem a mindennapokban is megkerülhetetlen. Egyesek – közgazdászok, politikusok és átlagemberek – szemében szitokszó, míg más politikai döntéshozók mentsvárként tekintenek a nemzetközi pénzvilág csúcsszervére. Az IMF és a Világbank is abból indul ki, hogy állam nem jó tulajdonos, ezért az állami tulajdont föl kell számolni, privatizálni kell. Magyarország ebben „eminens tanuló” volt – szinte teljes nemzeti vagyonát értékesítette – vélik egy konferencián felszólalt szakemberek.

A nemzetközi gazdasági szervezetek kettősségéről, a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország kapcsolatáról, múltjáról, jelenéről és jövőbeli lehetőségeiről rendezett konferenciát az Emlékpont neves gazdasági szakemberek részvételével Hódmezővásárhelyen.

A pénzügyi intézmények alaprendeltetése, hogy megsegítsék a költségvetési hiánnyal küzdő országokat. Cserében pedig megkövetelik, hogy az azok általuk jónak tartott gazdaságpolitikát alkalmazzák – mondja Lentner Csaba közgazdász, tudományos rektor-helyettes. Az IMF és a Világbank is abból indul ki, hogy állam nem jó tulajdonos, ezért az állami tulajdont föl kell számolni, privatizálni kell. Magyarország ebben „eminens tanuló” volt – szinte teljes nemzeti vagyonát értékesítette. A szakember szerint ennek következtében a magyar államnak nincs érdemleges befolyása a gazdasági folyamatokra, a lakosság megélhetésére.

(Mint ismeretes, a napokban újabb kölcsönt kilátásba helyező Görögországnak is szigorú feltételként szabták meg, hogy minden állami tulajdonától meg kell válnia az államadósság csökentése érdekében - A szerk.)

A Nemzetközi Valutaalap az alapítása óta eltelt 67 évben eltávolodott eredeti banki funkciójától - ma már inkább egy bürokrata szervezet, amely nem ismeri az országok valódi gazdasági problémáinak gyökereit – mondja Gazdag László egyetemi docens.

Magyarországon négy megszorító csomag volt az elmúlt három évtizedben (1979-81, 1987-89, 1995-96 – a Bokros csomag és a Konvergencia program 2006-10 között), de ezek gyakorlatilag semmilyen problémát nem tudtak megoldani – eredetileg is bukásra voltak ítélve a közgazdász szerint. Ennek oka, hogy megmaradt a magyar gazdaság elavult szerkezete, a pénzt az átalakítás helyett az energia- és nyersanyagigényes ágazatok, illetve az importalkatrészekre alapozó összeszerelő bérmunka fenntartására, konzerválására fordította az ország.

A közgazdász azt mondja: meg kellene szervezni az adósságállomány csökkentését. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 20 évben a világon 140 ország kapott adósságkönnyítést, elengedést, köztük Lengyelországban, amely mára megelőzött minket.

Az eladósodás ''89 előtti történetét felidézve Pozsgay Imre volt államminiszter úgy véli: azt mondja: a rendszerváltást kihasználva meg kellett volna tagadni a fizetést. Magyarország kizsákmányolt országgá vált, amit megúszhattunk volna ha a Kádár-rendszer adósságát eltöröljük Pozsgay Imre szerint.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.