Pár órán múlott a csőd

Bár több hónapja volt rá, végül csak az utolsó órákban sikerült elkerülnie az Egyesült Államok csődjét az amerikai politikai elitnek. Túlzott örömre azonban így sincs ok, a piacok és a befektetők ugyanis továbbra is borúsan látják a tengerentúli gazdaság jövőjét.
Az utolsó pillanatban, de minden bizonnyal megúszta a fizetésképtelenséget az Egyesült Államok, miután helyi idő szerint hétfő éjjel a képviselőház, majd a szenátus is elfogadta a még vasárnap létrejött megállapodást az adósságplafon megemeléséről és a tíz évre szóló megszorító csomag első lépéseiről – utóbbi szavazást lapzártánk idején tartották. A törvénycsomag ezt követően Barack Obama elnök asztalára került, akinek aláírásával lezárult a törvényalkotási folyamat.
Az utolsó lépésre valószínűsíthetően néhány órával a végső határidő, helyi idő szerint tegnap éjfél előtt került sor. Ha ezt nem lett volna képes tartani a kormány, akkor a már májusban túllépett adósságplafon emelésének elmaradása miatt nem tudott volna újabb hitelt felvenni, így „nem lett volna képes maradéktalanul teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit” – írta a pénzügyminisztérium közlésére hivatkozva a The New York Times. Ez gyakorlatilag részleges fizetésképtelenséget jelentett volna – leállhattak volna például a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek kifizetései, tartós megállapodásképtelenség esetén pedig a külföldi hitelezők számára esedékes törlesztések is kieshettek volna. Utóbbi tovagyűrűző hatásai miatt újabb mély válságba taszíthatta volna nemcsak az Egyesült Államokat, hanem az egész világgazdaságot is.

Erre figyelmeztette pártjának tagjait a szavazást megelőző vitában Nancy Pelosi, a demokraták frakcióvezetője is, és republikánus oldalon is a megállapodás támogatására buzdítottak. „Mindkét párt felelős a slamasztikáért, mindkettőnek együtt kell dolgoznia azért, hogy kimásszunk ebből” – idézte a Bloomberg Paul Ryan, a republikánusok pénzügyi szakértőjének felszólalását. A voksolás előtt zárt ajtók mögött tárgyalt mind a képviselőház, mind a szenátus képviselőivel Joe Biden alelnök is annak érdekében, hogy mindkét házban biztosan átcsússzon a csomag.
Az óriási nyomás láttán nem csoda, hogy az enyhe republikánus többségű képviselőház végül relatív simán, 269 igen és 161 nem szavazat mellett fogadta el a Barack Obama elnök által vasárnap bejelentett megállapodást. A nagyobb ellenállást a demokraták fejtették ki – 95-en támogatták és ugyanennyien ellenezték a megegyezést –, míg a republikánusok közül 174-en voksoltak igennel és mindössze 66-an nemmel. Ez is jelzi, hogy a demokrata Obama, valamint a két párt kongresszusi vezetői közötti kompromisszum a demokratáknak fáj jobban az állami kiadások radikális csökkentése, valamint az adóemelés elmaradása miatt, még ha a szociális és a nyugdíjrendszer megnyirbálását egyelőre sikerült is elkerülni. A konfliktusok súlyosságáról sokat elmond a Washington Post által idézett tanulmány is: eszerint a késő 1890-es évek óta nem volt példa arra, hogy ennyire kevés átfedés legyen a két párt elképzelései között.
Hátradőlni azonban a megállapodás ellenére sincs oka Obamáéknak, hiszen a piacok és a szakértők is meglehetősen szkeptikusan fogadták a vasárnap megkötött megállapodás tartalmát. A bírálók között volt a gyakorlatilag a kormány által kontrollált kínai média is, amelynek véleménye azért különösen fontos, mivel az állampapírpiacon keresztül a távol-keleti ország az Egyesült Államok legnagyobb finanszírozója. „Az ország adósságproblémája továbbra sincs megoldva, sőt az adóssághegy valószínűleg tovább nő majd” – írta a kommunisták központi lapja. A megállapodásban előirányzott komoly megszorítások miatt lassulhat a gazdasági növekedés, ez az egész világgazdaságra nézve veszélyes lehet. Az újság megjegyzi azt is, hogy a függőséget a dollártól egyelőre nem lehet csökkenteni: „A dollár meghatározó valuta marad, ezt minden országnak el kell fogadnia.”
Az újabb recessziótól való félelmet táplálják a legújabb makrogazdasági adatok is: a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index a vártnál lényegesen roszszabb lett, az ingatlanpiac legutóbbi számai szintén borús képet mutatnak, az első hat hónapban pedig már érezhetően lassult a gazdasági növekedés.
Az erősödő bizonytalanság miatt folytatódott a menekülés a svájci frankba: a dollár tegnap soha nem látott mélységekbe, a 0,772-es szintre gyengült az alpesi valutával szemben, amelyet az euróövezeti válság terjedésével kapcsolatos félelmek is tovább izmosítottak. Az amerikai fizetőeszköz tegnap mintegy 1,5 százalékot, egy év alatt pedig csaknem 25 százalékot veszített értékéből a frankkal szemben.
A sokasodó problémák ellenére a hitelminősítők egyelőre nem léptek. A Moody’s az adósságplafon-megállapodás után annyit közölt, hogy valószínűleg továbbra is a legjobb, AAA szinten tartja az ország adóskockázati besorolását, viszont az ehhez rendelt kilátást stabilról negatívra ronthatja. Ennek elemzők szerint önmagában még nem lenne túlságosan negatív piaci következménye, egy leminősítés viszont komolyabb turbulenciákat hozna a piacokon.
Ami a megállapodás lényegi elemeit illeti, az adósságplafont két lépésben összesen 2100 milliárd dollárral emelik – 1000 milliárd dollárral 2011 végéig, további 1100 milliárd dollárral 2012 végéig –, és a 2012-es választások előtt valószínűleg már nem kell újból alkudozni erről. Döntöttek arról is, hogy a következő tíz évre vetítve összesen 2400 milliárd dolláros megszorító csomag szükséges. Az első, 917 milliárd eurós részről már sikerült is megegyezni, a második, mintegy 1500 milliárd dolláros csomag részleteiről az idei év végig kell dűlőre jutniuk a demokratáknak és a republikánusoknak.

Megjegyezte azt is, hogy „… az olyan országok, mint Kína és Oroszország, tartalékaik jelentős részét amerikai állampapírokban tartják. Más tartalék valutákra lenne szükség” – hangoztatta, hozzátéve, hogy „ha odaát (az Egyesült Államokban) rendszeres a rossz működés, az mindenkit sújt”. Egyúttal elismerte, hogy az Egyesült Államok „kiegyensúlyozott” döntést hozott az adósságplafon megemelésével, hiszen egy esetleges fizetésképtelenség kihatott volna a globális gazdaságra, ez viszont „semmiképpen sem lett volna jó”.

Megjegyezte azt is, hogy „… az olyan országok, mint Kína és Oroszország, tartalékaik jelentős részét amerikai állampapírokban tartják. Más tartalék valutákra lenne szükség” – hangoztatta, hozzátéve, hogy „ha odaát (az Egyesült Államokban) rendszeres a rossz működés, az mindenkit sújt”. Egyúttal elismerte, hogy az Egyesült Államok „kiegyensúlyozott” döntést hozott az adósságplafon megemelésével, hiszen egy esetleges fizetésképtelenség kihatott volna a globális gazdaságra, ez viszont „semmiképpen sem lett volna jó”. Elfogadnák az adóemelést az amerikaiak Az amerikai közvélemény egyre inkább úgy véli, hogy kompromisszumra van szükség a demokraták és a republikánusok között. A CNN által idézett felmérés szerint a megkérdezettek 64 százaléka pártolja, hogy az adósságcsökkentő csomagban a kiadások megnyirbálása mellett adóemelésnek is helyet kell kapnia – utóbbit mindössze 34 százalék utasítja el teljes egészében. A vasárnap létrejött adósságplafon-megállapodás első körben radikális állami kiadáscsökkentést tartalmaz – igaz, a demokraták által féltett nyugdíj- és szociális rendszerhez egyelőre nem nyúl, cserébe viszont, a republikánusok kívánalmainak megfelelően, egyelőre nem lesz adóemelés sem. Ezekben a kényes témákban újabb tárgyalási kör következik, amelyet év végéig kell lezárnia a két párt delegáltjaiból felálló új bizottságnak. -->