Célkeresztben Magyarország: A világ legrosszabb devizája a forint

Több mint két éve nem látott magasságban áll a magyar kötvényhozam, és a forint tovább zuhan, miután a Standard & Poor’s negatív figyelőlistára tette Magyarországot, illetve a Fitch Ratings stabilról negatív kilátást tűzött a legalacsonyabb, még befektetésre ajánlott besorolás mellé.

Peter Attard Montalto az S&P lépésére reagálva azt írta, hogy „küszöbön áll a leminősítés”. A Nomura feltörekvő piaci elemzőije szerint várhatóan egy hónap alatt kerül sor arra, hogy Magyarországot „bóvliba” (befektetésre nem ajánlott kategóriába) vágják.

A forint a világ legrosszabbul teljesítő devizája hétfőn, 1,3 százalékot esett az euróval szemben – írja a Bloomberg. Az euró ára közel 316 forint. A hírügynökség beszámolója kiemeli, a 2017-ben lejáró államkötvény hozama 32 bázisponttal emelkedett 8,474 százalékra.

Az S&P ebben a hónapban dönthet Magyarország „BBB-” osztályzatáról. A Moody’s Investors Service is egy szinttel tartja a „bóvli” felett a magyar adósság besorolását. „Továbbra is úgy gondoljuk, hogy Magyarországot az év végig leminősítik” – írta Bartosz Pawlowski, a BNP Paribas londoni elemzője.

Magyarország államadósságának törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felára (5 éves CDS-felár) a második legmagasabb a feltörekvő európai régióban Ukrajna után – mutat rá a Bloomberg. A CMA DataVision adatai alapján 11 bázisponttal, 578 bázispontra emelkedett a mutatószám, amely a legmagasabb szint 2009 márciusa óta.

A piacról finanszírozzuk magunkat

Szijjártó Péter szerint nincs arra szükség, hogy a kormány készenléti hitelmegállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF); azt mondta: "nem ez a gazdaságpolitika van most, mi a pénzpiacokról finanszírozzuk magunkat és képes Magyarország arra, hogy a saját lábán álljon".

A Bloomberg emlékeztet, a forint két és fél éves mélypontra zuhant az elmúlt napokban az euróval szemben, valamint november 10-én nem sikerült terv szerint eladni az állampapírokat. Hétfőn a 6 hetes, likviditási kincstárjegyeket sem tudta értékesíteni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), mert az elsődleges forgalmazók nem jegyezték le a papírokat. Az értékesítés hetek óta akadozik.

„Bár a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a piacról finanszírozza magát, a bizonyítékok azt mutatják, hogy ez igen ingatag” – mondta a Bloomberg hírügynökségnek Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere.

Egyrészt az elemzők által várt leminősítési veszély miatt lehet alacsony az érdeklődés, másrészt a piacok által várt kamatemelés is közrejátszhat. Az MNB egyelőre 6 százalékon tartja a kamatszintet, azonban a piaci árazások alapján hamarosan emelni fog a jegybank.

Ha a Moody’s és az S&P is leminősít, akkor az azzal a következménnyel jár, hogy várhatóan kevesebben fogják lejegyezni az aukciókon a hazai papírokat, tehát többe fog kerülni az államadósság refinanszírozása – mutat rá Karsai Péter, a Commerzbank közgazdásza.

Nem kell IMF-hitel

A miniszterelnök szóvivője hétfőn kifejtette, nincs szükség az IMF-re. Elmondta, tavaly nagy gazdaságpolitikai vita volt erről, és akkor úgy döntöttek, nem akarják, hogy Magyarország nemzetközi pénzügyi szervezetek jóakaratától függjön. "Nem akartuk azt, hogy külföldről bármilyen nemzetközi pénzügyi szervezet diktálja a magyar kormánynak az intézkedéseket és kényszerítsen megszorításokat a magyar kormányra" - tette hozzá.

„Lehet, hogy egy készenléti IMF hitelkerettel a zsebünkben olcsóbban megúsznánk a dolgot, de a leminősítés szempontjából talán már késő is volna” – vélekedett Karsai Péter hétfői elemzésében. A Nomura feltörekvő piaci elemzője, Peter Attard Montalto hétvégi kommentárjában kiemelte, felmerülhet a kérdés, hogy az IMF visszatér Magyarországra, azonban úgy gondoljuk, hogy a Fidesz „anti-IMF” politikája miatt túl későn fordulnak a Valutaalaphoz.