Mi és az IMF - Nem tudni, mekkora a fordulat - Megszólal a nép, videó

A kormány elővigyázatossági hitelkeretet szeretne, és a megegyezés esélye erősítette a forintot. Az IMF által nyújtott védőháló mellett ugyanilyen fontos lenne a befektetők számára, hogy a megegyezéssel az IMF lényegében aláírná a jövőbeli magyar gazdaságpolitikát – mutatott rá Kondrát Zsolt és Hosszú Edmond.

A múlthét folyamán 318 közelében új csúcsot is felállított az euró/forint árfolyam. A lassú gyengülés megfékezésére a Monetáris Tanács (MT) tett kísérletet, amikor hétfőn a nem kamatdöntő ülés után közleményt adott ki, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a leértékelődés okozta inflációs nyomás ellensúlyozására kész kamatot emelni – írják az MKB Bank közgazdászai.

Hozzátették, az elmúlt hetek leértékelődése komoly inflációs nyomást okoz, ezért ha a 300 feletti szint fennmarad az MNB jövő heti kamatdöntő üléséig, akkor véleményünk szerint a jegybanknak kamatot kell emelnie, ráadásul most jobb esélye van arra, hogy ezzel a kívánt hatást elérje, és hitelességét megerősítse.

Hasonlóan vélekednek a Raiffeisen Bank elemzői. „A piaci turbulencia közepette az MNB is megszólalt, "héja", azaz kamatemelésre utaló közleménnyel nem szokványos módon a Monetáris Tanács nem-kamatmeghatározó ülésének keretében. A jegybanki közlemény még az IMF-fel kapcsolatos híreket megelőzően született meg, ennek ellenére jelentős esélyt látunk arra, hogy az inflációs kilátások romlására való tekintettel már novemberben (de legkésőbb decemberben az inflációs jelentés közzétételét követően) 25 bázispontos kamatemelésről döntenek az MT tagjai”.

Kondrát Zsolt és Hosszú Edmond rámutat: érdemi forinterősödést Matolcsy György bejelentése okozott, mely szerint tárgyalásokat kezdeményezne az IMF-fel egy új, biztosítás jellegű egyezségről. A váratlan fordulatot jelzi, hogy a bejelentéskor sem az IMF, sem az MNB nem tudott a kormány szándékairól. Az IMF hétfői közleménye alapján a kormány egy elővigyázatossági hitelkeret (precautionary credit line, PCL) iránt nyújtotta be az igényét. A program feltételeinek az ország megfelel, a lényeges kérdések azonban a tárgyalóasztalnál dőlnek el, például, hogy az IMF hogyan ítéli meg a magyar helyzetet, szükségesnek talál-e további intézkedéseket. A külföldi befektetők számára megerősítést adhat a nemzetközi szervezet jelenléte, de a forint tartós erősödéséhez hiteles gazdaságpolitikára van szükség.

Az elmúlt hetek árfolyamgyengülése a spekuláció mellett főleg a nem átlátható kormányzati intézkedések, és nem annyira a leminősítési várakozás eredménye, így a piaci finanszírozás fenntartásához ezen a téren fordulat kell, és az IMF egy egyezségen keresztül tulajdonképpen igazolná, hogy van ilyen fordulat – vélekednek az MKB elemzői.

A Raiffeisen közgazdászai úgy látják, az elmúlt héten is folytatódott a kormány skizofrén gazdaságpolitikája: a korábban háborús ellenségnek kikiáltott Nemzetközi Valutaalappal történő újbóli megállapodás meglebegtetése ugyanis 180 fokos fordulatot jelent.

Kiemelik: nem teljesen új keletű ez a változás, két héttel ezelőtt ugyanis a devizahitelek forintosításának szándékával kapcsolatban tapasztalhattunk hasonlót. A retorikai körítés most sem változott, a kormány szándékának az indoklása pedig logikai bukfencet jelent: a kormány szerint ugyanis nem pénzügyi stabilitási, hanem növekedési célból folyamodnánk az IMF segítségéhez.

„További szépséghibája a bejelentésnek, hogy egyelőre csak a piacoknak szólt, az IMF-et és az EU-t nem kereste meg hivatalosan a kormányzat. Az újabb gazdaságpolitikai fordulatot a piac egyre fokozódó nyomása kényszerítette ki, Magyarország ugyanis egyre gyakrabban szerepelt a külföldi sajtóban azzal párhuzamosan, hogy a kötvényaukcióink akadoztak az elmúlt hónapban, a forint pedig 2009 tavasza után új történelmi mélypontra gyengült, ezért fenn ált a veszélye az alapkamat nagyobb léptékű emelésének is” – vélekednek heti makrogazdasági elemzésükben.

A kommunikációs és hozzáállásbeli fordulatot a Raiffeisen elemzői is jókora pozitív előrelépésnek értékelik, az IMF-fel kötendő jövőbeni megállapodást azonban továbbra sem kell készpénznek tekinteni a közgazdászok szerint.

Könnyen előfordulhat ugyanis az a helyzet, hogy a kormány csak mintegy "verbális intervencióként" lebegtette meg az újbóli együttműködés szándékát, és a piaci feszültségek csillapodása esetén pedig később mégsem folyamodna a valutaalap segítségéhez – figyelmeztetnek.

Hozzátéve, „a kormány szándéka szerint jövő év elején jöhetne létre a megállapodás, tehát a végtörlesztés levezénylését követően, amely borítékolhatóan akadálya lenne egy újbóli megállapodásnak. A kormányra még így is komoly tárgyalási fordulók várhatnak, az IMF vélhetően a válságadók mielőbbi kivezetését is a megállapodás feltételéül szabná. Az IMF-hez való közeledésre a három nagy hitelminősítő közül leggyorsabban a Fitch reagált, a megállapodás véleményük szerint csökkentheti az adósbesorolásra nehezedő nyomást”.