Marad Görögország az EU–IMF–EKB trió által kijelölt úton, és végigviszi a kőkemény megszorításokat, vagy felmondja a nemzetközi szervezetekkel kötött szerződést, és az eurózónából való kilépést is kockáztatva a hitelcsomag újratárgyalását kéri – gyakorlatilag ez a tétje a tegnap lezajlott görög parlamenti választásoknak. Az előbbi forgatókönyv akkor válik valóra, ha az EU–IMF-együttműködés mellett álló nagy pártok képesek lesznek stabil kormányt alakítani – ennek valószínűségét lapzártánk idején hivatalos eredmények híján még nem lehetett megbecsülni.
Bármilyen politikai erő kerül is hatalomra a várhatóan elhúzódó egyeztetések eredményeképpen, annak hamarosan színt kell vallania valós szándékait illetően. Idén júniusban ugyanis a második mentőhitel feltételeként újabb, 11,5 milliárd eurós kiadáscsökkentő csomagot kellene elfogadtatnia az új görög kormánynak a parlamenttel – ez a gyakorlatban többek között a nyereséget nem termelő állami cégek bezárását és a közszféra további leépítését jelentené a Wall Street Journal értesülései szerint. Amennyiben az új kabinet megtagadná az újabb megszorítások keresztülvitelét, akkor az EU és az IMF felfüggeszthetné a mentőhitelek folyósítását. Ennek következtében Görögország nem lenne képes törleszteni hiteleit, ami újabb turbulenciákat okozhatna a pénz- és tőkepiacokon.
A politikai kockázatok nagyságát jelzi, hogy a parlamentbe jutásra előzetesen esélyesnek tartott tíz párt közül hét elutasítja az újabb megszorításokat. Közéjük tartozik az Új Demokrácia egykori népszerű tagja, a Panosz Kammenosz vezette Független Görögök nevű formáció, valamint a Baloldali Koalíció – mindkét politikai erő jelentősnek mondható, tíz százalék körüli támogatottságot élvezett az előzetes közvélemény-kutatások szerint.
A gazdasági növekedést kioltó és tömeges elszegényedést okozó túlzott megszorítások ellen egyébként már szakmai, gazdasági körökben is egyre többen emelik fel a hangjukat. „Olyan kormányra van szükségünk, amely a görög választók akaratának legalább felét maga mögött tudhatja. Újra kellene tárgyalnunk a mentőcsomag egyes részeit, mert szükségünk van gazdasági növekedésre” – idézte a CNBC Kosztasz Michaloszt, az Athéni Kereskedelmi Kamara elnökét.
Miközben az EU- és IMF-szkeptikus pártok egyre erősebbnek tűnnek, addig a hitelcsomag mellett kitartó politikai erők továbbra is megosztottak. Antonisz Szamarasz, a konzervatív Új Demokrácia vezetője például múlt héten még úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ismét koalícióra lépni a szocialista Paszokkal – igaz elképzelhető, hogy végül mégis erre kényszerülhet. Helyi elemzők egyébként azt sem tartják kizártnak, hogy egy patthelyzet esetén még idén újabb választásokra kerülhet sor – kérdés, mi lesz addig a hitelcsomaggal és az abban vállalt feltételekkel.
Nem biztos, hogy meglesz a nagykoalíció
Az urnazárás után kiadott exitpoll-adatok szerint nem biztos, hogy az EU–IMF-hitelmegállapodást támogató két nagy párt, az Új Demokrácia és a Paszok elegendő voksot szerzett ahhoz, hogy akár egy nagykoalícióban kormányozhassák az országot. A Reuters és a To Vima görög újságnak készített exitpoll-felmérések szerint az Új Demokrácia 16–19 százalékos szavazati aránnyal nyerte meg a választást, ami jóval elmarad az áprilisban mért 25 százalékos támogatottsági szinttől. A Paszok 15–18 százalékot szerzett, második helyét azonban a hitelmegállapodást ellenző Baloldali Koalíció veszélyezteti, amely szintén 15-18 százalékot ért el. Egy működőképes parlamenti többség eléréséhez elemzők szerint 35–40 százalékos szavazati arány kell.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.