A kaukázusi térség után most egy arab országgal pörgetné fel a gazdasági kapcsolatokat a kormány a keleti nyitás politikájának jegyében. A célpont ezúttal Jordánia, ahonnan vasárnap érkezett Budapestre a mintegy húszfős, főként üzletemberekből álló küldöttség. A delegáció látogatásának célja egyrészt az, hogy új piacokat találjunk a magyar kkv-knak, másrészt az esetleges magyarországi jordán befektetéseknek is szeretnénk megágyazni, mondta el a Világgazdaságnak Rácz Gábor, a Nemzeti és Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője.
Ami a konkrét együttműködési lehetőségeket illeti, a delegációval olyan üzletemberek jöttek Magyarországra, akik a megújuló energiát, az élelmiszeripart, a hajózást és vízi áruszállítást, a telekommunikációt, a turizmust, az oktatást, a hadiipart és a gépgyártást jelölték meg a célterületek között, emellett helyet kapott a küldöttségben egy pénzügyi finanszírozással foglalkozó cég vezérigazgatója is. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár a jordánokkal folytatott tárgyalás utáni közleményében a közösségi közlekedés megújítását és a mezőgazdasági technológiák iránti keresletet említette azon területek között, amelyek piaci lehetőséget jelenthetnek a magyar cégek számára.
Eddig egyébként elsősorban gépi berendezéseket szállítottunk Jordániába – tavaly például 28 millió dollár értékben –, emellett még a dohány- és az élelmiszeráruk képviseltek nagyobb tételt a kivitelen belül.
A kormány azt reméli, hogy most újabb lökést lehet adni az együttműködéseknek. Ezt a célt szolgálja az a mai találkozó is, amelyen negyven magyar üzletember tárgyal majd a jordán küldöttséggel, tudtuk meg Rácz Gábortól.
Fejlődni mindenesetre van hova, hiszen az arab országgal fennálló kereskedelmi kapcsolatok eddig elenyészőek voltak – a tavalyi jordániai exportunk a teljes magyar kivitelnek mindössze 0,03 százaléka. Ez elmondható azokról az országokról is, amelyekhez a kormány az elmúlt időszakban érezhetően közeledni próbált – ide tartozik például a kaukázusi térségben stratégiai partnerré nyilvánított három ország, Kazahsztán, Grúzia, valamint a baltás gyilkos kiadása miatt címlapokra került Azerbajdzsán is.
Utóbbi országba tavaly 15 milliárd forint értékben exportáltunk, ami a teljes kivitel 0,07 százaléka. A behozatal 22,6 millió forint volt. Grúziába pedig 6,6 milliárd forint értékben vittünk ki termékeket, miközben a behozatal félmilliárd forint körül alakult a tavalyi évben. Bár a magyar exportot ezek az országok önmagukban aligha lendítik fel látványosan, más területeken akár nagyobb üzlet is összejöhet majd. Egyes feltételezések szerint például az Azerbajdzsánban termelést még nem végző Mol összeállhat a helyi Socar olajtársasággal, és bevásárolhatja magát egy ottani termelési engedéllyel rendelkező projektcégbe – ahogy tette ezt július végén Kazahsztánban.ú
Nyolcmilliárdos export
A Jordániával szemben fennálló külkereskedelmi mérlegünk az elmúlt években rendre aktívumot mutatott: 2009-ben és 2010-ben mintegy 4,2, tavaly pedig 7,3 milliárd forinttal haladta meg a kivitel a behozatalt. Igaz, míg a válság előtti évek exportja 18 és 32 milliárd forint között alakult, addig az elmúlt három évben csak 5,5 és 8 milliárd forint értékben sikerült árut kivinnünk Jordániába a KSH adatai alapján. A jordán Petra hírügynökség szerint az év első öt hónapjában a magyar kivitel 26 millió dollárt (5,7 milliárd forint), a behozatal 5 millió dollárt (1,1 milliárd forint) tett ki.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.