BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Hanyatlik a fogyasztás – Már ételből is kevesebbet veszünk

A kiskereskedelmi értékesítés volumenének novemberi 4,1 százalékos csökkenésében az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, az üzemanyagtöltő állomások, a bútor- és műszakicikk-üzletek, valamint a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk üzletek eladásainak visszaesése volt meghatározó. A változás iránya megfelelt az Európai Unió tagállamaiban, illetve az eurózóna országaiban tapasztaltakkal – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Novemberben a kiskereskedelmi értékesítés volumene 4,1 százalékkal, az év első tizenegy hónapjában 2,0 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakitól. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben 2012. novemberben 692 milliárd forint, az első tizenegy hónapban 7416 milliárd forint értékű forgalom keletkezett – jelentette a KSH.

A kiábrándító ipari termelési adat után újabb kedvezőtlen jelentés látott napvilágot. A kiskereskedelmi forgalom meredek zuhanása megerősíti azt az elemzői vélekedést, hogy Magyarország valószínűleg a tavalyi év utolsó negyedévében sem tudott kitörni a recesszióból.

A kiskereskedelmi forgalom drasztikus esése részben magyarázható azzal, hogy a reálbérek csökkennek. A KSH múlt heti jelentése szerint a nettó átlagkereset két százalékkal emelkedett – közfoglalkoztatottak kiszűrésével 3,6 százalékkal –, miközben az infláció a 5 százaléknál is magasabb volt novemberben.

A KSH szerint élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene novemberben 2,0, az év első tizenegy hónapjában 0,6 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.

A várakozásokat meghaladó mértékben csökkentek a kiskereskedelmi eladások novemberben az előző évihez képest – írta Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint a bérek és nyugdíjak várható idei szerény mértékű reálnövekedése miatt a kiskereskedelmi forgalom alacsony szinten való stabilizálódására várható, ami az év második felében bázishatások miatt akár kisebb növekedést is mutathat.

„A stabilizálódást a januárban megugró fogyasztói bizalom is előre vetíti, ami azonban még nem elégséges ahhoz, hogy érdemi fordulat kezdődjön az idei évben” – vélekedett. Szerinte idén összességében 0,7-1 százalék közötti mértékben csökkenhet a kiskereskedelmi forgalom. Hozzátette, a továbbra is igen gyenge belső kereslet dezinflációs hatásai miatt azonban a kamatcsökkentési ciklus folytatódhat.

A statisztikai hivatal szerint a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene novemberben 7,7, az első tizenegy hónapban 3,0 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Novemberben a legnagyobb mértékű visszaesés (16,2 százalék) a bútor-, műszakicikk-üzletekben következett be. A forgalom az előző évinél kisebb volumenű volt a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk kiskereskedelemben (8,7 százalék), a textil-, ruházati és lábbeli- (7,0 százalék), illetve az iparcikk jellegű vegyes üzleteknél (2,3 százalék) is.

Ugyanakkor forgalomnövekedés volt tapasztalható a kisebb súllyal rendelkező üzletek közül az illatszer- (4,4 százalék), a gyógyszer-, gyógyászatitermék- (4,1 százalék), valamint a használtcikk üzleteknél (0,7 százalék). A korábbi időszakhoz hasonlóan folytatódott a dinamikus bővülés az árucikkek széles körére kiterjedő, de összességében csekély súlyú csomagküldő és internetes kiskereskedelemben (23,6 százalék).

Tovább csökkent az üzemanyagtöltő állomások forgalma: az eladások novemberben 1,1, az első tizenegy hónapban 3,0 százalékkal mérséklődtek.

Az előző hónaphoz mérten novemberben – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,4 százalékkal mérséklődött. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem értékesítése 0,4 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemé 1,1 százalékkal csökkent, ugyanakkor az üzemanyag-kiskereskedelemé 2,0 százalékkal nőtt.

Az Eurostat január 8-án megjelent sajtóközleménye szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – a kiskereskedelmi eladások 2012 novemberében az Európai Unió 27 tagállamában 1,3 százalékkal, az eurózóna országaiban 2,6 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Novemberben az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok tíz tagállamban bővülést, tizenkettőben csökkenést mutattak. Az unió – arányukat tekintve – jelentősebb országai közül az Egyesült Királyságban 2,5 százalékkal nőtt, Németországban 0,9, Franciaországban 1,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom.

Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai novemberben 6,2, az első tizenegy hónapban összességében 2,5 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakától.

A Nemzetgazdasági Minisztérium azt emelte ki, hogy „2012 első tizenegy hónapjában éves alapon mindössze 0,6 százalékkal csökkent az élelmiszer és élelmiszer jellegű termékek értékesítése a kedvezőtlen globális gazdasági klímában”.

„A negatív kiskereskedelmi statisztikákat nagyban magyarázzák külpiaci események, emellett a hazai magas eladósodottság leépítése és a lakosság óvatossága is szerepet játszik az alacsony belső keresletben” – áll az NGM közleményében.

„A nemrég publikált GKI fogyasztói bizalmi index 2-3 hónap óta tartó folyamatos javulása némi optimizmusra adhat okot a jövőt illetően. A bizalmi indexek tekintetében Európában is javuló adatok érkeztek az elmúlt 1-2 hónapban, ami a recesszióból való kilábalást sugallhatja Európában és hazánkban egyaránt” – vélte a minisztérium.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.