Szembe megyünk az uniós irányelvvel, a kormány mégis örül

Az 500 millió forint fölötti éves árbevételt produkáló kiskereskedelmi cégeknek a bevételeiktől függően 0,1, 0,4 vagy 2,5 százalék különadót kell fizetniük árbevételük után. A legmagasabb kulcs a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű cégeket sújtja. A szabályozás értelmében ráadásul egy-egy cég árbevételét adott esetben nem külön-külön, hanem cégcsoportonként kell kiszámítani abban az esetben, ha egy cégnek többségi befolyása van egy másik kiskereskedelmi vállalatban, és így úgynevezett kapcsolt vállalkozásnak minősül.

A pert a Hervis indította Székesfehérváron, mondván, az adó hátrányos megkülönböztetést jelent számára, ugyanis a sportszeráruház-lánc egy cégcsoportba tartozik egy élelmiszer kiskereskedelmi lánccal, így magasabb adókulcs sújtja, mintha kizárólag a saját árbevétele alapján számítanák az adót. A Hervis azt állította, hogy ez a gyakorlat azért diszkriminatív, mert ez az üzleti modell a külföldi tulajdonú vállalatokra jellemző Magyarországon, a hazai kiskereskedelmi láncok többnyire franchise rendszerben működnek; különálló cégek, külön irányítás alatt, de egységes arculattal és termékkínálattal.

Juliane Kokott főtanácsnok megítélése szerint viszont a magyar különadó nem ellentétes "a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával és az uniós jogi alapjogokkal, különösen a letelepedés szabadságával".

A dokumentum megállapítja továbbá, hogy a magyar különadóról szóló szabályozások nem tartalmaztak olyan rendelkezést, amely a társaságokat a letelepedés szabadsága tekintetétben a külföldi székhelyük miatt nyíltan vagy leplezetten hátrányosan megkülönböztetné, a különadó mértékének az árbevétel alapján való megállapítása nem valósít meg leplezett eltérő bánásmódot a belföldi és a külföldi illetőségű személyek között. A főtanácsnok a rendelkezésére álló adatok alapján kijelenti, hogy nem lehet olyan megállapításra jutni, hogy a nagy árbevételű cégek külföldiek, míg a kis árbevételűek hazaiak, ahogyan a franchise-rendszerű vagy a csoportban folytatott üzleti tevékenység esetében sem releváns az, hogy külföldi vagy belföldi a tulajdonos.

Kokott mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy a magyar különadó sértheti a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelvet.

"A tagállamok számára tilos forgalmi adó jellegű adó kivetése" - szögezi le indítványában Kokott, és kifejti, hogy ez a tilalom az ő értelmezése szerint nemcsak a hozzáadottérték-adó alapvető jellemzőivel rendelkező tagállami adók ellen irányul, hanem minden olyan tagállami adó ellen, amely a forgalmi adó alapvető jellemzőivel bír, és veszélyezteti a közös hozzáadottérték-adó rendszer működését, amennyiben torzítja a verseny feltételeit nemzeti vagy uniós szinten.

"A magyar különadó rendelkezik a forgalmi adó lényegi jellemzőjével, azaz az ár alapján történő megállapítással, még ha egy év teljes árbevétele alapján állapítják is meg" - érvel a főtanácsnok, aki szerint az adó tagállami szinten a versenyfeltételeket is torzítja, ezért a magyar bíróságnak szerinte azt kellene eldöntenie, hogy a különadó összeegyeztethető-e a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelvvel.

A főtanácsnok indítványa semmilyen értelemben nem kötelezi a bíróságot, hogy ennek megfelelő ítéletet is hozzon, amire még az idén számítani lehet - ismerteti az uniós törvényszék. Az indítvány célja az, hogy a főtanácsnok teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a bíróság elé.

„A kormány üdvözli a mai főtanácsnoki véleményt és bízik az Európai Bíróság azonos döntésében” – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Juliane Kokott főtanácsnok ma tette közzé álláspontját az Európai Bíróság előtt kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásban, melynek tárgya a többek között a kiskereskedelmi tevékenységet is terhelő – jelenleg már hatályban nem lévő – ágazati különadó uniós joggal való összeegyeztethetősége. A Főtanácsnok asszony véleménye egyértelműen kimondja, hogy a hátrányos megkülönböztetés uniós jogi tilalmával, az uniós jogi alapjogokkal, különösen a letelepedés szabadságával nem ellentétes az olyan adó, mint amilyen a magyar különadó – írta az NGM.

A közleményben kiemelik, hogy: a kormány üdvözli a mai főtanácsnoki indítványt, hiszen megerősíti az eljárás során folyamatosan képviselt magyar álláspontot, mely szerint a hazai ágazati különadó sem közvetlen, sem közvetett diszkriminációt nem valósíthatott meg a külföldi honosságú társaságokkal szemben, továbbá az adó nem sérthette a letelepedés szabadságát sem.

A Főtanácsnok asszony felvetette továbbá, hogy a nemzeti bíróság vizsgálhatja az adó összhangját a közös hozzáadott-értékadóról szóló irányelvvel. A kormány ilyen vizsgálat során is kész megvédeni álláspontját, mely szerint az ágazati különadó nyilvánvalóan nem sérthette a közös hozzáadott-értékadóról szóló irányelvet sem – áll a közleményben.
 
A kormány bízik abban, hogy az Európai Bíróság a főtanácsnok asszony magyar álláspontot megerősítő álláspontjával lényegileg azonos döntést hoz.