Öt éve ment majdnem csődbe az ország

Öt évvel ezelőtt a nemzeti ünnepet sokan töltötték idegesen Magyarországon. Az ünnep egy hosszú, összesen négy napos hétvégére esett, amely során félő volt, hogy megtámadják a forintot. A befektetői bizalom eltűnésének jól tapintható jelei mutatkoztak már korábban a tőzsdén, október elején hirtelen zuhanni kezdtek az árfolyamok, az OTP az októbert mg 6400 forint fölötti árfolyamon kezdte, az október 23-ai hosszú hétvégére már 2700 forintot sem adtak egy részvényéért. A lejtmenetben valószínűleg az is közrejátszott, hogy sokan spekuláltak a bankpapír esésére, köztük Soros György egyik alapja, amely október 8-án shortolta meg durván a részvényt. Más jelei is voltak annak, hogy nincs rendben minden. A bankok például ekkoriban kezdték tömegesen bejelenteni, hogy nem jutnak forráshoz, így nem értékesítik tovább a svájci frank alapú hiteleket.

Az OTP és a többi tőzsdei részvény árfolyamának alakulásánál is aggasztóbb volt, hogy az ünnepet megelőző utolsó munkanapon, október 22-én az ÁKK nem tudta eladni a meghirdetett hároméves kötvényeket. A 40 milliárd forint értékben meghirdetett értékpapírra kevesebb mint 17 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be, amelyek közül az államadósság-kezelő végül egyet sem fogadott el.

Az állampapírpiacon akkoriban akkora volt a nyomás, hogy az ÁKK legközelebb csak 2009 februárjában merészkedett ki próbaképpen egy aukcióval, a korábban szokásosnál jóval kisebb mennyiségekkel csak persze. A válság azonban hirtelen tovább mélyült, így a következő aukcióra újabb két hónapot kellett várni, gyakorlatilag fél évvel a sikertelen 2008. októberi aukció után kezdődött csak meg a rendszeres piaci kibocsátás. 2008 utolsó negyedévében óriási eladói nyomás volt a magyar állampapírpiacon, október elején a külföldiek forint állampapír-állománya névértéken számolva még 3300 milliárd forint körül volt, az év végén már a 2500 milliárdot sem érte el.
Az ünnepek idején a forint is bedőlt. Az euró/forint árfolyam október elejéig nagyjából tartotta magát a 250 körüli szinten, ezt követően viszont vitustáncba kezdett az árfolyam, és félő volt, hogy a hosszú hétvégén is megtámadják a magyar valutát. A jegybank monetáris tanácsa épp ezért egy rendkívüli ülésen hirtelen 8,5 százalékról 11,5 százalékosra emelte az irányadó rátát. Ami érdekesség: a Monetáris Tanács üléseinek rövidített jegyzőkönyvét nyilvánosságra hozzák utólag, ennek az ülésnek a jegyzőkönyve viszont sohasem jelent meg. A forint árfolyama a hosszú hétvégén ennek ellenére a 280-as szint fölött is tartózkodott, később viszont – ha átmeneti időre is – sikerült lejjebb szorítani a kurzust.

Nem meglepő, hogy mire kiünnepelte magát az ország, a kormányzat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is felvette a kapcsolatot. Október 27-én hétfőn, Dominique Strauss-Kahn az IMF vezérigazgatója közleményében tudatta: a valutaalap – szorosan egyeztetve az Európai Unióval – átfogó megállapodásra jutott Magyarországgal olyan lépések egész soráról, amelyek erősítik a magyar gazdaság rövid távú stabilitását, és javítják hosszú távú növekedési potenciálját. Október 29-ére pedig az is kiderült: az IMF, a Világbank és az Európai Unió döntése alapján Magyarország 25,1 milliárd dolláros gazdasági mentőövet kap.

Azóta eltelt öt év. Frankhitel azóta sincs, sőt már tilos is értékesíteni, az ország visszafizette az IMF hitelét, az alapkamat pedig rekord alacsony szintre, 3,6 százalékosra csökkent. A külföldi befektetők forint állampapír-állománya is a duplája a 2008 véginek, meghaladja az 5 ezer milliárd forintot. A forint azóta tovább gyengült az euróval szemben, a kurzus mostanában 290 és 300 között ingadozik. Az OTP árfolyama is messze van még a válság előtti szinttől, hiszen 2008 nyarán bőven 7 ezer forint fölött járt a kurzusa. Ebben viszont nagy szerepet játszhat a jelenlegi kormány bankokkal szembeni politikája, a pénzügyi szektor drasztikus adóztatása is.