Ösztönzést sürget az IMF

Két elemzés is kiszúrta magának Németországot, hogy bő költségvetési játéktere mellett jóval többet tehetne a növekedés ösztönzéséért, a beruházások élénkítéséért. Az USA pénzügyminisztériuma a napokban küldött jelentést a kongresszusnak, amelyben aggódva szól az egyensúlyát vesztő világgazdaságról, arról, hogy Japán és az eurózóna is túlzottan a jegybanki ösztönzésre támaszkodik, és elhanyagolja a fiskális politikában rejlő lehetőségeket.

Az IMF is közzétette a tavaszi ülésszakára készülő prognózisát, amely árnyaltabban fejti ki ugyanezt a véleményt, ugyancsak megnevezve Németországot az eurózóna kilátásainak taglalásakor. A washingtoni jelentés kitért az amerikai cégek panaszára, hogy az erős dollár fékezi az exportot, az IMF pedig napjaink négy meghatározó tényezője közé sorolja az árfolyamok kilengését az egyenetlen globális növekedés, az olajárzuhanás és az alacsony hosszú távú kamatok mellett.

A valutaalap alapüzenete megegyezik az amerikai véleménnyel: a laza monetáris politika fenntartása mellett a költségvetési politikával is lendületet kellene adni a növekedésnek, az infrastruktúra-fejlesztés lehetne ennek egyik fő területe. A potenciális növekedés nem éri el a válság előtti szintet – figyelmeztetnek. Ennek demográfiai okai is vannak, vagyis munkaerő-piaci reformok nélkül esély sincs a kibontakozásra, ami súlyosan beárnyékolja a költségvetési kilátásokat, miközben egyre több ember készül hosszú nyugdíjas időszakára. Mint Olivier Blanchard kutatási igazgató kifejtette: a társadalmak elöregedése, az alacsonyabb beruházási ráta és a termelékenység szerény mértékű javulása rontja a kilátásokat, aminek következtében már ma is visszaesnek a beruházások és a növekedési ütemek.

Az IMF úgy látja, hogy a világgazdaság 3,5 százalékkal bővül idén a tavalyi 3,4 százalék után. Ez az alig érzékelhető gyorsulás annak köszönhető, hogy az USA 3,1 százalékos ütemet diktál 2015-16-ban, és az eurózóna is 1,5-1,6 százalékos ütemet vehet fel, vagyis a januári előrejelzésnél többre lesz képes. Az amerikai iram azonban lassúbb, mint ahogy az év elején az IMF gondolta, s megegyezik a tavaly októberivel. Ez nyilván összefügg az első negyedév gyengébb teljesítményével, illetve a dollár erősödésével.
A fejlett régió idei fellendülését a feltörekvők lassulása kíséri. Az iramot 6,8, majd jövőre 6,3 százalékra mérséklő, és így a 7,5 százalékkal bővülő Indiától is elmaradó Kína a belső kereslet felé fordul, ám ezt fenntarthatatlan ütemű beruházási és hitelezési tevékenységgel párosítja, ami növeli a sebezhetőségét. Összességében – és az egyes országok különböző helyzetét is figyelembe véve – az IMF olyan strukturális átalakításokat várna, amelyek fokozzák a termelékenységet és ekként emelik a potenciális növekedést.

Közép-európai verseny

A nemrég megejtett budapesti konzultációk után nem alkotott új véleményt a magyar gazdaságról az IMF: idén 2,7, jövőre 2,3 százalékos növekedést vár a lassuló beruházások és a kevésbé támogató fiskális háttér miatt. Míg a tavalyi 3,6 százalékos ütem kiugró volt a térségben, idén csak a cseh ütem szorul a magyar mögé, jövőre pedig nemcsak Csehország előzi vissza Magyarországot, hanem Szlovákia, Lengyelország és Románia is. A valutaalap úgy látja, hogy a potenciálistól elmaradó növekedés és a tartós dezinflációs hatás miatt az MNB óvatosan tovább lazíthat, de a magas államadósság miatt szükség lesz a közkiadások visszafogására.