Átrajzolják a pályát

Egyre kevesebb szakértő bízik abban, hogy idén 3 százalék felett marad a GDP bővülési üteme. Az ipari termelés tavaly év végén nőtt utoljára lassabban, mint idén júliusban, az építőipar az év első felében látott tíz százalékhoz közeli ütemek után az év hetedik hónapjában stagnált, miközben a fogyasztás sem növekszik eléggé dinamikusan.

A kormány idei 3,1 százalékos GDP-növekedési céljának eléréséhez egyre nagyobb szükség lenne arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felfelé módosítsa az idei növekedési adatokat is, ahogyan a 2013-assal és a tavalyival is tette nemrég. A hivatal a GDP-revízió és néhány módszertani változás hatása miatt az elmúlt másfél évtizedben minden évben nagyobb folyó áras GDP-t mutatott ki, mint eddig, és volt, hogy a volumenindex is változott.

Tavaly például az új adatok szerint nem 3,6, hanem 3,7 százalékkal nőtt a gazdaság, 2013-ban pedig az addig hitt 1,5 százalék helyett 1,9 százalékkal nőtt a gazdaság. A felülvizsgált adatok alapján látható, hogy nem 2014-ben, hanem már egy évvel korábban elérte a 30 ezer milliárd forintot Magyarország bruttó hazai terméke.

A legnagyobb változást a GDP-növekedésre az jelentette a rutinrevízió mellett, hogy az áfaelkerülés hatását már nemcsak a háztartásokra, hanem a vállalati szektorra is megbecsülte a KSH. A csempészet becslését is finomhangolták, ami picit magasabb GDP-hez vezetett. Hasonló történt akkor is, amikor tavaly áttértünk az új európai uniós módszertanra, amelynek lényegi eleme a K+F elszámolása. Akkor 1,1 százalékról 1,5-re növelték a 2013-as növekedést. Vagyis revíziók és módszertani váltások hatására majdnem kétszer olyan gyorsan nőtt a reál-GDP két évvel ezelőtt, mint az előzetes adat alapján hittük.

Az áfaelkerülés hatásának becslése miatt több mint 100 milliárd forinttal került most feljebb a GDP, a többi tényező hatása nem annyira számottevő – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza. A felülvizsgálatok miatt akár idén is feljebb kerülhet a nominális GDP, az azonban nem biztos, hogy a volumenindex is változik. Az adóelkerülés miatt nem megfigyelt gazdaság tételeinek ellenőrzését a KSH rendszeresen ellenőrzi, és a hivatal a becslés során 2014-ben figyelembe vette az online kasszák fehéredési hatását ágazati szinten. A KSH kérdésünkre közölte, hogy a tételek túlbecslésének a valószínűsége csekély, mert a nem megfigyelt gazdaság teljesítményére vonatkozó becslésüket különböző forrásokból származó eredményekkel összevetik.

Miután minden országban felülvizsgálják a GDP-növekedést az Európai Unióban, máshol is lehet hasonló hatás – emelte ki Németh Dávid –, ezért nem feltétlenül kerülünk közelebb az uniós átlaghoz. Szerinte az elmúlt két évben mért magasabb GDP-növekedési ütem nem jelenti azt sem, hogy gyorsabb bővülésre számíthatunk a következő években, mindössze a GDP-szintje került feljebb. Ennek ellenére van esély arra, hogy a KSH az idei adatokat is felfelé módosítja. Az idei első negyedévben 3,5, a másodikban pedig 2,7 százalékkal nőtt a gazdaság, azonban a harmadik negyedéves GDP számításakor (amelyet november 13-án publikálnak) ezeket a számokat is felülvizsgálják.

Két százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem

Magyarország bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 2014-ben 30 757 milliárd forintra nőtt, ami 2 százalékos bővülési ütem egy év alatt. Ez elmarad a GDP 3,7 százalékos növekedésétől, ugyanakkor 2013-ban sokkal gyorsabban bővült a GNI, mint a GDP. A GDP és a GNI közötti különbség 2013-ban csökkent a legalacsonyabb szintre (3 százalékra), tavaly azonban ismét nőtt a különbség. A GDP az ország határain belül megtermelt áruk és szolgáltatások értékének összege, míg a GNI az, amit az ország állampolgárai állítottak elő és használtak fel.