Félmillió felett a munkaerő-tartalék

Mostanra már csak 300 ezer embernek nincs munkája Magyarországon – ez egy évtizede a legjobb adat –, a munkaerőpiac azonban ennél rosszabb állapotban van. Hiába csökkent 7 százalék alá a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 8 százalék körüli szintről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint, a folyamatok javulásában szerepe volt annak, hogy 200 ezerre emelkedett a közfoglalkoztatottak száma, ők az elsődleges piacon minden bizonnyal nem találnának állást.

A valóság még ennél is árnyaltabb: az idei második negyedévben a 310 ezer munkanélkülin felül 143 ezren állást sem keresnek, nagy részük már azt a reményt is elveszítette, hogy állást talál (ez a szám ugyan magas, de több mint 30 ezerrel alacsonyabb, mint egy évvel korábban). Ezenfelül 11 ezren kerestek munkát úgy, hogy közben valamiért éppen nem tudtak volna kezdeni. A rekordszámú, 4,2 millió foglalkoztatottból 73 ezer szívesen dolgozna többet annál, mint amire lehetősége van (ez a szám 17 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál).

„A kapitalizmusban mindig van puffer a munkaerőpiacon, sosincs teljes foglalkoztatás” – mondta a Világgazdaságnak Balatoni András. Az ING Bank vezető közgazdásza kiemelte: ha többen térnének vissza a munkaerőpiacra azok közül, akik korábban eltávolodtak, akkor még nagyobb lenne a puffer. Balatoni szerint azért is gondolják sokan magasnak a tartalékot, mert az elmúlt években előtérbe került a részmunkaidős foglalkoztatás. A cégeknél 222 ezren dolgoznak részmunkaidőben, a költségvetési szférában pedig 40 ezren.

Szakértők szerint hamarosan tovább javulhat a munkaerő-piaci helyzet, jövőre még alacsonyabb lehet a munkanélküliség, ebben azonban a szerepe lesz a közfoglalkoztatás további felpörgetésének is. A versenyszféra több ágazata már számottevő létszámbővítést hajtott végre. A második negyedévben 8 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma a járműgyártásban, 7 százalékkal bővült a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek gyártásában, elbocsátások voltak viszont a textília és ruházati termékek gyártása területén, valamint a papírtermékek gyártásában és a nyomdai tevékenységben is. Az alacsony bérek miatt azonban egyre több ágazatban minden korábbinál nagyobb az elvándorlás, így munkaerőhiány alakult ki, ami feljebb hajthatja a béreket.

A KSH most úgy kalkulál, hogy 540 ezer főt tesz ki a potenciális munkaerő-tartalék – idetartoznak a reményvesztett munkanélküliek és az alulfoglalkoztatottak is –, ám ha a közmunkásokat nem tekintjük foglalkoztatottnak, akkor ez a szám jóval magasabb. Egy évvel korábban még százezerrel nagyobb volt a munkaerő-tartalék.

A munkanélküliség nagyságát jól érzékelteti, ha az önbevallás alapján nézzük meg. A munkaerő-felmérés alapján 476 ezren tekintették magukat munkanélkülinek, közülük a KSH szerint 54 ezren részesültek ellátásban, ami közel 30 százalékos csökkenés egy év alatt (az álláskeresési járadék három hónapig jár). A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott 412 ezer álláskeresőből 216 ezren nem kaptak semmilyen segélyt vagy szociális ellátást, szemben a 2014 első fél évében tapasztalt 250 ezerrel.