Újra megugrott az adósság

Március végén 25 473 milliárd forintot tett ki a központi költségvetés adóssága. Ez 773 milliárddal (3 százalékkal) nagyobb a múlt év véginél – közölte honlapján az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A nominális adósság soha nem volt ilyen magas egyetlen negyedév zárásakor sem, ezt a szintet egyedül tavaly november végén, december elején közelítette meg, ám végül a nagy év végi leszorításban sikerült 24 700 milliárd alá faragni.

Így lett a december 31-én megállapított maastrichti államháztartási adósságszint a GDP 75,3 százaléka, persze az Eximbank nélkül számolva. (Ezt vitatja az Eurostat, s beleszámolná az adósságba az Eximet is, ami akár 2 százalékponttal is megdobhatná a rátát.) Most valószínűleg az Exim nélkül is ismét megugrik majd a GDP-arányos mutató is, valahol a nemzeti össztermék 78 százaléka körül járhat majd. Ez már nem rekord: az adósságszint többször haladta meg már a 80 százalékot az elmúlt tíz évben.

Az államadósság idei visszagyarapodását az ÁKK a „kedvező piaci helyzetben megvalósított nettó forintkibocsátással” magyarázza. A nettó kibocsátás 1078 milliárd forintot ért el az első negyedévben, ami nemcsak az első három hónap költségvetési hiányát haladja meg (az rekordalacsony volt, és alig érte el a 125 milliárd forintot), de az egész évre tervezett deficitet is jelentősen felülmúlja. Az éves hiányterv 761 milliárd forint, vagyis most már az ÁKK-nak nem is volna több dolga, mint a lejáró hiteleket megújítani. A szervezet magyarázata szerint a hiányterv felett felvett több mint 300 milliárd forint az év későbbi időszakában lejáró devizaadósságot finanszírozza majd – igaz, azt is megjegyzik, hogy a Kincstári Egységes Számla egyenlegét 237,4 milliárd forinttal töltötték fel. (Vagyis: ennyivel szorították le a múlt év végén, hogy szebb szám jöjjön ki a brüsszeli elszámoláskor.)

Persze mindeközben 207 milliárd forintnyi devizaadósságot vissza is fizetett az állam az első negyedévben, s félretette – a szabályok szerint egy letéti számlára – az Európai Bizottsággal szemben fennálló 1,5 milliárd eurós (a gazdasági válság kezelésére kapott) hitel utolsó részletét is. Ám miután ezt csak április elején fizették ki valójában, ez az összeg még a bruttó adósságot emelte.

Az euró erősödése mindeközben kedvezően is hatott az adósságszámokra. Az, hogy a forint gyengült egy kicsit a közös valutához képest, 25,7 milliárd forinttal rontotta a számokat, ám az, hogy az euró erősödött a dollárhoz képest, 123,6 milliárdot hozott az elszámolásban. (Ennek az az oka, hogy Magyarország minden eurótól eltérő devizanemű adósság árfolyamkockázatát nullázza, ám ez egy elszámolási szabály miatt úgy jelenik meg, hogy az euró erősödése átmenetileg csökkenti, gyengülése viszont növeli a magyar adósságállományt.)

A devizakockázat minimalizálása persze továbbra is cél, a visszafizetésekkel pedig jelentősen sikerült visszaszorítani a külföldi valutában lévő tartozást is. A devizaadósság aránya március végén a világgazdasági válság óta először csökkent 30 százalék alá: az állomány 181,3 milliárd forinttal 7554 milliárd forintra esett, ami a teljes tartozásnak a 29,7 százalékát tette ki. Tovább folytatódott mindeközben a külföldi befektetők magyarállampapír-állományának csökkenése: a 3600 milliárd forintot meghaladó mennyiség 70 milliárd forinttal kisebb a februárihoz képest is – az ÁKK szerint a hazai befektetői kereslet szívta fel a külföldiek állományát (ebben persze valószínűleg jelentős szerepe volt az MNB önfinanszírozási programjának is).