Számháború alakult ki a vizes vb-ről

Befejezte tegnap a parlament gazdasági bizottsága a vitát a 2017 nyarán Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő vizes vb-ről szóló törvény módosításáról. Így nincs akadálya annak, hogy arról a plenáris ülés szavazzon. A módosítás összhangot teremtene a hatályos közbeszerzési előírásokkal és egyértelműsítené az értékelési szempontot. Emellett a törvényben építtetőként kizárólag a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerepelne, a többi építtetőt a kormány rendeletben jelölhetné ki. Az is lehetővé válna, hogy a Dráva utcai csomópont közlekedési és közműinfrastruktúrájának kialakításánál eltérjenek a településrendezési eszközöktől.

Csaknem egy évvel a megrendezés előtt nem tűnik megnyugtatónak a zöld utat kapott azon új kitétel, miszerint ha „valamely világbajnoksági versenyhelyszínen a verseny rendezése ellehetetlenül – egy esetleges árvíz vagy más előre nem látható ok miatt –, e helyett más helyszínt jelöljön ki” a kormány. Erre az eshetőségre ugyanis illett volna korábban felkészülni. Még akkor is, ha az eredetileg 2021-es rendezésre készülő Magyarország csak tavaly márciusban ugrott be a 2017-es vizes vb eredeti házigazdai szerepéből visszalépett Mexikó helyére.

Ennél is zavaróbb, hogy nem lehet pontosan tudni, mennyibe kerülhet az adófizetőknek a vizes vb. Ezt a Világgazdaság érdeklődésére a projektért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) több mint egy hete nem mondja meg. Annak ellenére, hogy Seszták Miklós tárcavezető az április 18-i – a Magyar Telekommal az első fő nemzeti támogatói szerződés aláírását követő – sajtótájékoztatóján lapunknak azt mondta, a vizes vb állami terhei megismerhetők lesznek, amint a kormány beterjeszti a jövő évi költségvetés tervezetét a parlamentnek. Ennek azonban már egy hónapja.

Nem csoda, hogy hivatalos tájékoztatás híján a kívülállók csak találgatnak, mennyi is lehet a Seszták által másfél hónapja említett „vastag szám”. Lapunk akkori számításai szerint az átcsoportosításokkal és a 2015-ös költésekkel együtt az eredetileg bemondott 23 milliárd forint helyett a vizes vb költségei már 57 milliárdnál járhatnak. Erre tromfolt rá a napokban az Átlatszó.hu, mely az elmúlt három év vb-re vonatkozó döntései alapján a rendezés tényleges költségét közel 90 milliárdra tette.

E becsléseket cáfolta a Fürjes Balázs vezette Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt., mondván, a vb költségeként összesen a Dagály (az új uszoda felépítése, illetve a környezetének megújítása) bruttó 49 milliárdos bekerülését, illetve a Batthyány téri óriás ugrótorony 3,4 milliárdos kiadását szabad figyelembe venni. Ezek szerint a végszámla 52,4 milliárdra rúghat, Lázár János azonban a múlt csütörtökön 75 milliárddal állt elő. Csakhogy nem tudni, a Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt-e azzal a 10,3 milliárddal, amely a jövő évi költségvetés tervezetében, az NFM fejezetében szerepel a vb támogatásaként.
Nem szabad belevenni a vizes vb állami kiadásai közé azoknak az infrastrukturális fejlesztéseknek a költségeit, amelyeket a világverseny nélkül is meg kellene valósítani, ám azokat pont a rendezés miatt előbbre kellett hoznunk – magyarázta a Világgazdaságnak Fónagy János, az NFM államtitkára a gazdasági bizottság tegnapi ülését követően. Ám a számháborúnak csak egy tételes kimutatás vethetne véget, ami azonban még várat magára.