Karnyújtásnyira van az eurózónától Magyarország

Habár Magyarország egyre több kritériumnak felel meg, egyelőre nem csatlakozhatna az euróövezethez – derült ki az Európai Bizottság konvergenciajelentéséből. A leszorított költségvetési hiány, az alacsony infláció, valamint a mérsékelt hosszú lejáratú kamatok alapján akár be is léphetnénk a valutaunióba, az árfolyamra vonatkozó kritériumot viszont nem teljesítjük (nem léptünk be az ERM-II. árfolyamrendszerbe), és a jogszabályi környezet se felel meg az elvárásoknak. Ez utóbbi a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel, vagyis a Matolcsy György gazdasági minisztersége alatt elfogadott új jegybanktörvénnyel függ össze.

Az Európai Központi Bank (EKB) jelentése szerint nem teljesítjük maradéktalanul a központi bank függetlenségének követelményét és a monetáris finanszírozás tilalmát. Nem ez az első alkalom, hogy az EKB felhozza ezeket az érveket, hiszen az eurójegybank éves jelentésében idén már kritizálta az MNB ingatlanvásárlásait, az alapítványok működését, és felvetették a monetáris finanszírozás tilalmának megsértését is.

A többi előírásnak azonban megfelelünk. A költségvetési hiány tartósan a GDP 3 százaléka alatt van, és a prognózis szerint a következő években sem kerül e fölé. A bizottság mégis figyelmeztet: nagy a kockázata annak, hogy Magyarország nem teljesíti a középtávú költségvetési célt, ami nem meglepő annak tükrében, hogy a kormány lazít a fegyelmen.

Az árstabilitás is rendben van, bár egy deflációs időszakban az inflációs kritériumnak elemzők szerint egyre kevesebb értelme van. A három legalacsonyabb rátával rendelkező EU-ország átlaga mínusz 0,7 százalék (ez most Bulgária, Szlovénia és Spanyolország), amit legfeljebb 1,5 százalékkal lehet meghaladni, így a magyar 0,4-es értékkel nincs gond. Az Európai Bizottság úgy kalkulál, hogy a következő időszakban sem haladjuk meg a küszöbértéket. Az utolsó kritériumnak is megfelelünk: a hosszú távú kamataink sem haladják meg 2 százalékpontnál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb inflációval rendelkező országét.

Mindezek alapján úgy látszik, hogy Magyarország a makrogazdasági helyzete alapján könnyedén bekerülhetne az eurózónába, ehhez csupán jogszabályi változásokra volna szükség, és be kellene lépni az ERM-II. árfolyamrendszerbe. A politikai akarat azonban akadályozza a csatlakozást. Orbán Viktor miniszterelnök az évtized vége előtt elképzelhetetlennek tartja a belépést, és a jegybank működése körül is egyre több változást kellene végrehajtani az elvárások szerint.