A végén költhet nagyot a kormány - minden eddiginél jobban áll a költségvetés

Február végére szokott akkora deficit lenni a büdzsében, mint augusztusban volt: a központi alrendszer hiánya az éves terv 36 százalékát tette ki a részletes adatok szerint is. A deficit 274 milliárd forint volt a nyolcadik hónap végén, köszönhetően annak, hogy augusztusban meglepetésre 191 milliárdos többlet alakult ki. Azt a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már korábban közölte: ebben jelentős szerepe volt annak, hogy az EU megnyitotta a pénzcsapokat. A korábban megítélt támogatásokból 153 milliárd forintot utaltak át augusztusban, ami csökkentette a pénzforgalmi deficitet. (Az uniós hiányszámban azonban ez a pénz nem fog látszani). A büdzsé azonban e nélkül számolva is igen jól teljesített a nyolcadik hónapban – az a most közzétett részletes adatokból derült ki, miért.

Amint arra számítani lehetett segítette az egyenleg javítását, hogy a General Electric (GE) átutalta adóbefizetésének újabb részletét. Az amerikai cég az Alstom energetikai üzletágának megvásárlásából származó négyezer milliárd forintos profitját számolta itt el, és a növekedési adóhitel szabályainak hála az ebből származó adót két év alatt, nyolc részletben fizeti ki. Az aktuális 60-70 milliárd forint körüli részletek háromhavonta javítják az egyenleget: augusztusban például a társasági adóbevétel az idén 85,7 milliárd forint volt, míg tavaly ugyanekkor 8,8 milliárd forint folyt be a nyolcadik hónapban.

Hozzá kell azonban tenni, hogy az egyszeri tételek nélkül sem állna most rosszul a büdzsé, ami jelentős részben köszönhető a nagyobb bérkiáramlásnak. Az adócsökkentés ellenére a személyi jövedelemadóból majdnem annyi folyt be az első nyolc hónapban, mint tavaly: 1 133 milliárd. De növekedtek a bérhez kapcsolódó egyéb bevételek is, a szociális hozzájárulási adóból például közel 30 milliárd forinttal nagyobb összeg jutott a költségvetésnek. Az áfánál sem látszik meg az adómérséklés hatása, ami leginkább a fogyasztás bővülésének köszönhető: a bevétel itt is meghaladja a múlt évit.

Az optimista kommentárjairól ismert NGM most némileg visszafogottan annyit közölt, hogy az idei kedvezőbb adatokat főként a központi költségvetés uniós programokhoz köthető eltérő kiadási és bevételi szerkezete, valamint a gazdaságfehérítést célzó kormányzati intézkedések nyomán jelentkező magasabb adóbevételek magyarázzák.

Előbbi annyit jelent, hogy a megtakarítás részben az uniós programok leállásának is következménye (a tavalyi hiány pedig éppen a zárás előtti felpörgés eredménye). Az idén mindenesetre pályázatok és kiutalások híján az uniós kiadási soron kevesebb mint 700 milliárd forintos kiadás jelent meg, ami a múlt évinek a fele. Ezt a kormányzat a saját finanszírozású költekezéssel próbálta ellensúlyozni, de itt is csak kétszázmilliárdal sikerült többet költeni a tavalyinál. Nem pörögtek még fel a lakástámogatások sem: a múlt évi 68,5 milliárd után az idén az első nyolc hónapban 87,4 milliárdos volt a költés – a terv 50 százalékos növekedés volna, de ettől még messze vagyunk.

A következő hónapok azonban érdekes változást hozhatnak a büdzsében. Az őszi időszak hagyományosan jó a büdzsének, szeptember általában többletet hoz, de nem túl magas a hiány október-novemberben sem. Az idén azonban akár fordított is lehet a helyzet, hiszen a hiánycél teljesítéséhez bőven költekezni kell. Beszédes, hogy a kabinet továbbra sem változtatott a hiánycélon, miközben a kedvező finanszírozási helyzet (az államadósság alacsony szintje) is teret enged a kiadási döntéseknek. A növekedést ösztönző és a hiányt növelő kormányzati lépéseket a többletbevételek mellett ráadásul a tartalékokból is lehet finanszírozni: az Országvédelmi Alapban meglévő közel 50 milliárd forintot szeptember végétől használhatja fel például a kormány, miután az összeg elköltése aligha veszélyezteti a hiánycélt.