Kiskanállal adagolják a görög hitelt

Kicsit nőtt az esély arra, hogy Görögország végre érdemi tárgyalásokat folytasson hitelezőivel adósságterhei csökkentéséről – ami nélkül nem lábalhat ki a permanens válságból –, miután az euróországok pénzügyminiszterei engedélyezték egy újabb hitelrészlet folyósítását. Ezzel elismerték, hogy Görögország sikerrel teljesítette a nemzetközi hitelezők által megszabott 15 alapfeltételt, beleértve a nyugdíjrendszer reformját, a privatizáció felgyorsítását és a bankszektor rendbetételét.

A jóváhagyás még akkor is fontos, ha a miniszterek nem voltak túl nagyvonalúak: a tavaly nyáron elfogadott 86 milliárd eurós hitelprogram első felülvizsgálatának lezárásaként esedékes 2,8 milliárd euróból egyelőre 1,1 milliárdot szabadítanának fel, a maradékra két hét múlva kerülhet sor. Akkor ülésezik az eurózóna mentőalapjául szolgáló Európai Stabilitási Mechanizmus igazgatósága, Athénnak pedig addigra kell adatokat szolgáltatnia arról, hogy áll a fizetési hátralékaival.

Ha mindent rendben találnak, akkor Görögország lényegében egyszerre juthat hozzá az egész összeghez, amelynek kiutalása nyomán már 36,3 milliárd eurót mondhat magáénak az egész csomagból. A még októberben kezdődő második felülvizsgálati forduló a munkaerőpiaci refromokra koncentrál majd, és ha az év végére azokat is kielégítőnek találják, akkor megindulhatnak a tárgyalások a közép- és hosszú távú adósságterhek enyhítéséről.

A mentőcsomag összerakásában, illetve felügyeletében részt vevő Nemzetközi Valutaalap (IMF) mindeddig egy adósságátrendezési terv elfogadásától tette függővé, hogy a finanszírozásba is beszálljon. Az eurózóna országai – melyek ma Görögország fő hitelezői – májusban abban állapodtak meg, hogy megkezdik az egyeztetéseket az adósságkönnyítésről, de tényleges lépésre valószínűleg csak 2018-ban kerül sor (addigra ki is fut a mostani mentőprogram). Az IMF idén decemberre ígérte a görög adósság fenntarthatóságáról szóló elemzését.

Az adósságterhek enyhítését elsősorban Németország ellenzi – Wolfgang Schauble pénzügyminiszter még nemrég is arról beszélt, hogy a mostani alacsony kamatok mellett nem jelenthet gondot az adósságszolgálat –, és a kormány a jövő őszi parlamenti választások előtt aligha vállalná ezt fel.