Kiderült, mitől pörgött fel a magyar gazdaság

2017 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest a GDP volumene 4,2 százalékkal nőtt, ami az első becslésben közölt adatnál 0,1 százalékponttal magasabb.

Az ipar hozzáadott értéke 6,8, ezen belül a feldolgozóiparé 7,8 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a nagyobb súlyú területek mindegyike bővült. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek teljesítményének növekedése meghaladta az ipari termelését.

Az építőipar teljesítménye 25 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább az egyéb építmények építése nőtt. A mezőgazdaság hozzáadott értéke 6,3 százalékkal csökkent.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,0 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 4,8 százalékkal emelkedett, a szállítás, raktározás teljesítménye 2,0 százalékkal növekedett. A film-, video-, televízióműsor-gyártás bővülése következtében az információ, kommunikáció területén a hozzáadott érték 4,9 százalékkal nagyobb lett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 6,0 százalékkal nőtt, ezen belül a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység növekedése jelentős. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 1,6 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye lényegében stagnált (–0,1 százalék). A hitelintézetek jutalékegyenlege javult, viszont a pénzügyi közvetítés közvetetten mért szolgáltatási díja csökkent.

A bruttó hazai termék 2017. első negyedévi, 4,2 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,7, az ipar 1,6, az építőipar pedig 0,4 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység hozzájárulása (0,5–0,5 százalékpont) volt a legjelentősebb. A mezőgazdaság 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

A háztartások tényleges fogyasztása 2,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 3,5 százalékkal bővült. A nagy súlyú kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, a közlekedés, valamint az egyéb szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 3,4 százalékkal nőtt. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 3,0, a közösségi fogyasztásé 6,2 százalékkal csökkent. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni juttatások volumene 5,3 százalékkal nőtt.

A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 1,2 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás kiugró mértékben, 28 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának alacsony bázisát. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentősen emelkedett. A meghatározó területek (feldolgozóipar, ingatlanügyletek, valamint szállítás, raktározás) mindegyikében növekedett a beruházási teljesítmény.

A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 17 százalékkal nőtt. A belföldi felhasználás az első negyedévben összességében 4,1 százalékkal emelkedett.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 759 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 9,4, az import 10 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 9,4, a behozatal 11 százalékkal bővült. A külkereskedelmi forgalmon belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 9,4, importja 6,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó hazai termék 2017. első negyedévi 4,2 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 0,9 a bruttó felhalmozás 2,9 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,4 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét.

Az első negyedévében az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 1,3 százalékkal nőtt. Az ipar bruttó hozzáadott értéke 1,4, az építőiparé 4,0, a szolgáltatásoké 0,6 százalékkal bővült, a mezőgazdaságé ugyanakkor 13 százalékkal visszaesett. A háztartások fogyasztási kiadása 0,6 százalékkal emelkedett, ezzel szemben a kormányzattól származó természetbeni juttatások 0,6, a közösségi fogyasztás 1,1 százalékkal mérséklődött. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,8 százalékkal nőtt. A külkereskedelemben az export 4,5, az import 7,4 százalékkal bővült.

NGM: A magyar gazdaság stabil és kiegyensúlyozott pályán halad

Az első negyedévben regisztrált növekedés az elmúlt tíz évben a második legmagasabb adata és meghaladja az előzetes értéket is. Ez is alátámasztja, hogy a magyar gazdaság stabil és kiegyensúlyozott pályán halad – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A tárca szerint felhasználási oldalon a növekedés fő hajtóereje a beruházások voltak. Az Otthonteremtési Programnak köszönhetően a lakásépítések jelentős mértékben, mintegy 50 százalékkal bővültek. A vállalkozások is jelentős kapacitásbővítő fejlesztéseket hajtottak végre, amihez a tavaly novemberben megkötött hatéves adó- és bérmegállapodás keretében 2017-től 9 százalékra csökkentett a társasági adókulcs hatása is hozzájárult.

A magyar gazdaság mintegy kétszer gyorsabban bővült az uniós átlagnál, és ha a következő negyedévekben is hasonló növekedési különbség lesz, akkor hazánk felzárkózása a fejlettebb tagállamokhoz jelentősen gyorsul. Az első negyedéves adatok megerősítették az idei várakozásunkat, 2017. egészében a Konvergencia Programban jelzett 4,1 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság – olvasható az NGM közleményében.

Hiányoznak a háztartások a GDP-ből

Németh Dávid, a K&H Bank elemzője szerint a növekedés tempósnak mondható. Leginkább az ipar volt a húzóerő, a szolgáltatások a korábbi időszaknak megfelelő teljesítményt hozták. A szakember szerint viszont meglepő, hogy a fogyasztási komponens a nettó reálbérek jelentős, több mint 8 százalékos növekedése ellenére viszonylag gyengén szerepelt.

Németh Dávid szerint az év hátralévő részében valamelyest lassulhat a növekedés üteme, a szakember szerint 3,7 százalékos bővülés várható az év egészében. Fontos kérdés, hogy a lakossági fogyasztás hogyan alakul majd, emellett a nettó export is halványabb lehet a következő hónapokban. Az import dinamikája már az első negyedévben is meghaladta az exportét, ez így maradhat, ennek eredményeként pedig az exporttöbblet várhatóan mérséklődni fog.