Aggasztja a britek adóssága a jegybankot

Theresa May kormányfő korábban távozott a jövő heti G20-as csúcsot előkészítő németországi megbeszélésről, hogy részt vegyen a kormányprogram szavazásán, amit el is fogadott a brit parlament. Ennek elméletileg nem is kellett nehézséget okoznia azok után, hogy megállapodott a kabinet támogatásáról az északír Demokratikus Unionista Párttal, és biztosította többségét az alsóházban. Az ellenzéki Munkáspárt módosító javaslatot nyújtott be a programhoz: megemelné a gazdagok adóterheit, kötelezné a kormányt, hogy vessen véget a megszorításoknak, valamint a Brexit után is megőrizné az egységes európai piac és a vámunió előnyeit anélkül, hogy az ország bármelyiknek a tagja maradna. E módosítást azonban a konzervatív többség leszavazta.

A szavazás kimenetele hatással lehet a fontra is. A brit fizetőeszköz csütörtökön már hetedik napja erősödött a dollárral szemben, ami 2015 áprilisa óta a leghosszabb ilyen sorozat, s annak köszönhető, hogy Mark Carney, a Bank of England kormányzója szerdán bejelentette: szükség lehet a kamatláb emelésére a gazdaság gyengélkedése ellenére is. Ez új fejlemény, mert Carney a múlt héten még a kamat szinten tartása mellett kardoskodott. Csütörtökön hozták nyilvánosságra, hogy a fogyasztási hitelek májusban is két számjegyű növekedést mutattak: áprilishoz hasonlóan májusban is 10,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A hitelek elérték az 1,7 milliárd fontot, ami tavaly november óta a legnagyobb növekedés.

A Bank of England a héten részben épp a lakossági hitelezés felfutása miatt emelte meg a bankok kontraciklikus tőkepufferét – emlékeztetett a Bloomberg. Ha ugyanis a gazdaság lelassul, és nehézséget okoz a törlesztés, akkor az emberek inkább a jelzáloghiteleket fizetik, nem pedig a fogyasztási hiteleket. Félő az is, hogy az infláció növekedése miatt egyre többen próbálják meg olcsó hitelekből finanszírozni a költségeiket, de törleszteni már nem tudnak, ha emelkedik a kamat. A Bank of England különösen a gépjármű-hitelezés miatt aggódik, ami évente átlagosan 20 százalékkal bővül 2012 óta.

Májusban 9,1 százalékkal nőtt éves összevetésben a britek hitelkártyás adóssága is, mely az immár több mint negyven hónapja tartó kamatmentes periódusnak és a hitelezők közötti verseny erősödésének köszönhető. Májusban a tízezer fontos személyi kölcsön kamata 3,79 százalékra esett a nyolc-kilenc évvel ezelőtti 10 százalékról. A jelzálog-hitelezés is jó eredményekkel, 3,5 milliárd fonttal zárta a májust, de közgazdászok figyelmeztetnek, hogy a piac lassulásával ez a helyzet megváltozhat. Április–június között ugyanis majdnem öt éve először csökkentek a lakásárak.

A banki tartalékok megemelésének másik célja felkészülni a Brexit okozta bizonytalanságokra. Az EU-ból való kilépés súlyos hatásokkal járhat a brit munkaerőpiacra, ez aggasztja a munkaerő-felvétellel foglalkozókat tömörítő Recruitment and Employment Confederationt (REC) is. Csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésükben egy átmeneti bevándorlási rendszer bevezetését sürgették a brit munkaerőpiac rugalmasságának megőrzése érdekében, ami többek közt magában foglalna egy úgynevezett ideiglenes munkavállalói vízumot, melyet az önfoglalkoztatók, a kisvállalkozók és a szabadúszók igényelhetnének.

Theresa May korábban évi 100 ezer főben maximálta volna a nettó bevándorlást, de ezzel szemben olyan nagy az ellenállás, hogy ki is maradt a kormány új törvénykezési programjából. A brit munkanélküliség négy évtizedes mélyponton van, 4,8 százalékon áll úgy, hogy több szektorban is súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek.