Defektet kaphat a kínai bicikliexport

Tovább növeli az Európai Unió és Kína közötti feszültséget, hogy az Európai Bizottság csütörtökön vizsgálatot indított annak kiderítésére, Peking nem nyújt-e túlzott állami támogatást az elektromos kerékpárok gyártásához. Brüsszel azt már korábban elkezdte nyomozni, sérti-e a dömpingellenes szabályozásokat ennek a terméknek az európai exportja.

A panaszt még novemberben nyújtotta be az európai kerékpárgyártók szövetsége (EBMA), emlékeztetett tudósításában a Reuters. A szervezet szerint széles skálát ölel fel a gyártáshoz nyújtott kínai állami támogatás, így például az érintett vállalatok adókönnyítéseket, illetve kedvezményes hiteleket kapnak az állami tulajdonú bankoktól, vagy indokolatlanul olcsón szerezhetik be az alapanyagokat. Az EBMA azt állítja, hogy 2016-ban 430 ezer e-kerékpárt adtak el az EU-ban, ami 40 százalékos növekedés az előző évhez képest, idén pedig az előrejelzések szerint ez a szám elérheti a 800 ezret. Európában évente mintegy 20 millió kerékpár talál gazdára, és ezek közül már minden tizedik elektromos, de az arányuk öt éven belül várhatóan eléri a 25 százalékot.

Az EBMA emlékeztetett arra is, hogy az európai cégek úttörő szerepet játszottak a tekerést elektromos rásegítéssel megkönnyítő pedelec technológia kifejlesztésében, és csak tavaly egymilliárd eurót fektettek be, de vesztésre állnak a kínaiakkal szemben, akik hozzájuk képest gyakran fele áron kínálják a termékeiket, és már megszerezték az uniós piac mintegy 33 százalékát. Az Európai Bizottság szerdán elfogadott 465 oldalas jelentésében is „kipécézte” Kínát, illetve azt, hogy az állami beavatkozás miképpen torzítja a gazdaságot. Az EB arra a megállapításra jutott, hogy a kínai kormányzat „igen jelentős” befolyása kiterjed a források, így a föld és a tőke elosztására, valamint az árképzésre.

A jelentés a Reuters szerint azért nagyon fontos, mert az EU új piacvédelmi szabályokat léptetett hatályba az olyan országokból származó támogatott dömpingáruk behozatalával szemben, amelyekben jelentős az államilag előidézett piaci torzulás. Kétéves vita után a tagállamok egyetértésre jutottak abban, hogy a dömping kiszámítása az exportáló ország kivitelének és belföldi árainak, illetve költségeinek összehasonlításával történik.

Ha a belföldi árak vagy költségek a gazdaságot érintő állami beavatkozás miatt torzulnak, a bizottság ezeket figyelmen kívül fogja hagyni a belföldi érték számításakor. Helyettük a torzítatlan termelési és értékesítési költségeket tükröző egyéb referenciaértékeket fog használni – idézte a távirati iroda Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős biztost. A bizottság az államilag előidézett torzulásokról országjelentéseket tesz közzé, amelyekre támaszkodhat majd az uniós ipar a vizsgálatok kérésekor. Az új módszer az EU szubvencióellenes szabályait is szigorítja oly módon, hogy a jövőbeni ügyekben minden új, a vizsgálat során feltárt támogatás is beszámítható legyen, és megjelenhessen a kivetett végleges vámokban. Az Európai Bizottság szerdán csak egy jelentést tett közzé – Kínáról. Közölték azonban, hogy Oroszország lehet a következő. A jelentés Kínáról megállapítja, hogy a kiterjedt állami beavatkozás miatt az „szocialista piacgazdaság”, és a torzulások miatt nem tekinthető piacgazdaságnak. Ebben a kérdésben Brüsszelt az Egyesült Államok is támogatja.