Kevesebb pénzt hajt be a GVH a bankokon

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még 2011-ben indította az eljárást tizenhárom kereskedelmi bankkal szemben a deviza alapú jelzáloghitelek fix árfolyamon történő végtörlesztésének korlátozása miatt. A GVH 2013. november 19-i határozatában megállapította, hogy

a bankok e lépése versenykorlátozó, összehangolt stratégia volt, amelyben üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással.

A bankok többsége megtámadta a GVH határozatát, a Kúria 2016. december 13-án kelt ítéletében a versenyhatóságnak adott igazat abban, hogy a bankok összehangolták stratégiáikat, ám a bírság összege miatt új eljárásra utasította a GVH-t nyolc pénzintézet vonatkozásában.

Az új eljárásban a Budapest Bankra, a CIB-re, az Erste Bankra, a K&H-ra, az MKB-ra, az OTP Bankra, a Raiffeisenre, az UniCredit Bankra kirótt bírságok együttes összege mintegy 5 milliárd forintra csökkent.

A bírságok csökkenésének egyik fő oka, hogy – tekintettel a Kúria ítéletére – a megismételt eljárásban a GVH a bírság alapjának a végtörleszthető devizahiteleken a jogsértés időszakában elért bevételek arányos részét tekintette, míg az alapeljárásban a teljes jelzáloghitel-állományon realizált bevételek arányos részét vették alapul, ez magában foglalta az összes forint és devizaalapú jelzáloghitelt.

További csökkenést eredményezett, hogy az eredeti eljárásban a GVH súlyosító körülménynek tekintette a bankok többségének korábban elkövetett versenyjogsértését. Ezt a körülményt a mostani eljárásban azért nem értékelte a GVH súlyosító tényezőként, mert a Kúria előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bírósága előtt – olvasható a GVH közleményében.