Túlreagálták a befektetők a BMI-t

Enyhe lefolyású piaci pánik söpört végig pénteken Európán, valamint a fejlett és fejlődő piacokon. Az euró 0,7 százalékot gyengült a dollárral szemben, a német 10 éves kötvényhozam pedig két és fél év után csúszott újra a negatív tartományba. A pánikot két péntek reggeli, a vártnál jóval gyengébb beszerzésimenedzser-index (BMI) váltotta ki. A német feldolgozóipari BMI hétéves negatív csúcsra, 44,7 pontra esett a februári 47,6 pontról, felerősítve a recessziós félelmeket az unió legnagyobb gazdaságában. A kompozit BMI 51,5 pontos lett a várt 52,7 pont helyett, tehát itt is közel már az 50 pontos választóvonal. A francia feldolgozóipari BMI 49,8 pontra esett a februári 51,5-ről. Az eurózóna feldolgozóipari alindexe 47,7 pontra zuhant, az új megrendelés alindexe pedig 44,5 pontra, mindkettő több mint hatéves mélypont.

A részvénypiacokra is átterjedt a pesszimizmus, a vezető európai és amerikai indexek 1-2 százalékos eséssel zártak.

A leglátványosabb zuhanást a fejlődő és feltörekvő piacok legsérülékenyebb devizái mutatták. A török líra csaknem 5, az argentin pezó 2,5, a rubel 1,5 százalékot vesztett értékéből a dollárhoz képest. Az eladási hullám a régiónkba is begyűrűzött, a cseh korona 0,4 százalékkal, a lengyel zloty pedig 0,3 százalékkal gyengült az euróhoz képest, míg a forint csaknem 0,6 százalékkal ért kevesebbet a nap végén.

A piac vélhetően erősen túlreagálta a csalódást keltő adatokat. Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzője felhívta a figyelmet, hogy a BMI-t a cégvezetők körében készült felmérés alapján számítják, válaszaiknak pedig nem feltétlenül kell önbeteljesítőnek lenniük.

Emlékeztetett, hogy az elemzői és befektetői várakozásokat összegyűjtő ZEW-indexek a BMI-mutatók zuhanásával egy időben emelkednek, és az elmúlt hónapokban a várakozásoknál jobban alakulnak. Pálffy szerint a csalódást keltő hangulatindextől nem kellene ennyire megijedni, a makrofolyamatok többsége nem utal széles bázisú recesszióra, s bár az euróövezeti gazdaságon belül nagy a német feldolgozóipar súlya, nem ezen áll vagy bukik a konjunktúra.

Ám az adatokból az látszik, hogy a német ipart visszafogó tényezők mégsem annyira átmenetiek, mint azt az elemzők korábban gondolták.

Ezt emelte ki a BMI-t összeállító IHS Markit elemzése is: az amerikai–kínai kereskedelmi háború, az autószektor gyengesége és a kedvezőtlenebb globális kereslet továbbra is rányomja a bélyegét az adatra. Hangsúlyos, hogy a német és az euróövezeti export annak ellenére nem tud megnyugtatóan emelkedni, hogy a kínai–amerikai kereskedelmi konfliktus valamelyest oldódott, és a tárgyalások megállapodással kecsegtetnek. Rossz ómen az is, hogy három év után először csökkent a német gyáripari alkalmazottak száma.

Ám ha eltekintünk az ipari és kereskedelmi adatoktól, Németország és az eurózóna gazdasági helyzete egyáltalán nem kétségbeejtő.

A német és az uniós belső kereslet még mindig erős, a kiskereskedelmi forgalom bővül, a munkaerőpiaci helyzet stabil és javul, a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg többlete még mindig masszív. Pálffy Gergely szerint elképzelhető, hogy az idei első negyedéves euróövezeti GDP-növekedés a várt 0,3-0,4 százalék helyett csak 0,1-0,2 százalék lesz, de a márciusi hangulatindex önmagában kevés ahhoz, hogy tartós lejtmenetről beszélhessünk.