Az Európai Bizottság szerint egyedülálló a magyar gazdaság növekedése

Egyedülálló mértékben nőtt a magyar gazdaság – írja az Európai Bizottság (EB) az európai szemeszter keretében szerdán közzétett országjelentése.

Az EB szerint,

az elmúlt években Magyarországon olyan erősen bővült a gazdaság, hogy mára már az Európai Unió (EU) egyik legmagasabb GDP-növekedési rátájával rendelkezik.

Az átlagos gazdasági növekedés 2014 óta meghaladta a 4 százalékot, így 2019-ben a gazdaság képes volt ellenállni a nemzetközi növekedés lassulásának, részben a támogató makrogazdasági politikáknak köszönhetően.

Az erős munkakereslet továbbra is emeli a foglalkoztatási rátát, miközben a bérnövekedés is gyors maradt. A kedvező munkaerőpiaci tendenciák hozzájárultak az életminőség javításához és a szegénység csökkentéséhez.

A beruházások rekordszintre emelkedtek a kedvező gazdasági kilátásoknak, az egyszerű finanszírozási feltételeknek, a támogató fiskális politikának, és az EU-s forrásoknak köszönhetően.

A jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy

a gazdasági növekedés hamarosan korlátokba fog ütközni, mivel a rendelkezésre álló képzett munkaerő hiánya akadályozza a termelékenységet fokozó beruházásokat és innovációt.

A kormányzati kiadások csökkentésének terve és a fő kereskedelmi partnerek lassú gazdasági növekedése szintén korlátozhatják a hazai növekedést idén és jövőre. Emellett,

a makrogazdasági politikák könnyen kifulladáshoz vezethetnek, mivel a munkabérköltségek felülmúlják a termelékenységnövekedést, továbbá a növekvő termelési költségek növelik az inflációt és rontják az exportőrök versenyképességét.

Emellett, a nagyon alacsony reálkamatlábak és a lakásépítési támogatások hozzájárultak az ingatlanárak gyors növekedéséhez.

A jelentés megjegyzi továbbá, hogy

bár a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az EU-ban, a nemek közötti fizetési különbségek még mindig kiemelkedőek az unió többi országához képest.

Magyarország, mindemellett, csak korlátozott mértékben tett előrelépést a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok munkaerőpiaci integrációjával kapcsolatban, továbbá nem történt előrehaladás a szociális transzferek és a munkanélküli ellátások javítása terén. A jelentés kihangsúlyozza, hogy

a korrupcióellenes intézkedések terén nem történt fejlődés, illetve a bírói függetlenséggel kapcsolatos „továbbra is fennálló aggodalmak kezelésében” sem.

A döntéshozatal és a társadalmi párbeszéd minősége és átláthatósága az egyik leggyengébb az EU-ban: ezen a téren sem állt be javulás.

Az Európai Bizottság jelentése szerint

oktatás terén Magyarország az uniós átlag alatt teljesít: továbbra nagy különbségek állnak fent az iskolák oktatásának minősége terén és további fejlesztések szükségesek a korai iskolaelhagyás megakadályozásra.

Némi javulás állt be az egészségügyi szolgáltatások terén, de az ellátás hatékonysága továbbra is alacsonyabb, mint a legtöbb tagállamban.

A környezetvédelem továbbra is nagy kihívás Magyarországon:

intézményi kapacitáshiány akadályozza a környezetvédelmi törvények és politikák hatékonyabb végrehajtását.

Továbbá, Magyarország csak mérsékelten tervezi csökkenteni üvegházhatási gázok kibocsátását 2030-ra, nagyrészt a széntüzelésű erőművek kiiktatása révén. Habár nukleáris energián kívül, Magyarország többet tervez befektetni a megújuló energiaforrásokba, elsősorban a napenergiába, szélenergia nem játszik szerepet a kormány jelenlegi terveiben.

Az országjelentést és az egyes területekhez kapcsolódó ajánlásokat következő lépésként a tagországok uniós ügyekért felelős miniszterei vitatják meg, mielőtt a tagállamok állam-, illetve kormányfői jóváhagynák azokat. Ezt követően a tagállamokon a sor, hogy nemzeti gazdasági és költségvetési szakpolitikáik keretében végrehajtsák az Európai Bizottság ajánlásait.

PM: elismerik az eredményeiket

Elismerte a magyar gazdaság eredményeit az Európai Bizottság is szerdán ismertetett idei országjelentésében – közölte a pénzügyi tárca szerdai közleményében.

Az erőteljes bérnövekedés és a kedvező hitelfelvételi lehetőségek, köztük a tavaly júliusban indult babaváró hitelprogram az előttünk álló években tovább ösztönzik a fogyasztást és a beruházásokat

– fogalmazott a PM.

Az országjelentés megállapítja, hogy a magyar bankrendszer tőkeellátottsága megfelelő, nyereségesen működik, és ellenálló a kedvezőtlen makrogazdasági fejleményekkel szemben, míg a nem-teljesítő hitelek aránya tovább csökkent, az új hitelkihelyezések száma pedig erősen növekedett

– áll a PM közleményében.

Az adózás területén a bizottság hangsúlyosabban elismeri a gazdaságfehérítő intézkedéseket, külön kiemelve az áfarés jelentős csökkentését és az áfabeszedés hatékonyságának javítását. Tavalyhoz hasonlóan ezúttal is elismeréssel szól a jelentés az adórendszer egyszerűsítését célzó lépésekről – írta a minisztérium.