Csúcsra érhetett a hazai infláció

A piaci várakozások szerint januárban 4,4 százalékos volt a hazai infláció, a decemberi 4 százalékos árindexváltozást követően. Az OTP Bank elemzéséből kiderül, hogy

az utóbbi időben tapasztalható, elsősorban bázishatások miatti inflációs gyorsulás a múlt hónapban csúcsszintre érhetett.

Az év első hónapja – inflációs szempontból – kiemelt fontosságú, mivel ilyenkor gyakoriak az átárazások, és az adóváltozások zöme jellemzően ekkor lép életbe. A NAV adatai szerint azonban a cigaretta jövedéki adójának januári emelése ellenére nem történt jelentős átárazás a dohánytermékeknél, ellenben a fogyasztói kosárban levő több cigarettafajta ára már decemberben nagyobb mértékben emelkedett.

Mivel decemberben az infláció elérte, januárban pedig nagy valószínűséggel meg is haladta a jegybank 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos célsávjának felső határát, ezért a piac – különösen a forintárfolyam alakulása miatt – kiemelt figyelemmel követheti az új inflációs adatot, illetve az arra adott jegybanki reakciót. A fő inflációs adat mellett azonban érdemes figyelni az inflációs folyamatok tartósságát jobban megragadó, a Magyar Nemzeti Bank által követett inflációs alapmutatókra is, amelyek egy ideje szintén 3 százalék felett vannak.

A fogyasztói árindexadatok mellett csütörtökön érkezik a negyedik negyedéves becslés a hazai GDP alakulásáról.

Az OTP makrogazdasági elemzői szerint az év első három negyedévében a magyar gazdaság meglehetősen ellenállónak bizonyult a külső környezet romlásával szemben, de a negyedik negyedben már elérhette a lassulás.

A trend az ipar és az építőipar havi mérőszámaiból kiindulva szinte borítékolható, ugyanakkor a lakossági kereslet a negyedik negyedévben is erős maradt, sőt, a kiskereskedelmi forgalom növekedése új lendületet kapott. A bank szakértői szerint a negyedik negyedévben 4-4,1 százalékkal nőhetett a magyar gazdaság, ezzel 2019-ben a teljes évre vonatkozóan 4,8 százalékos GDP-bővülés adódna.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja!