Hidrogénmeghajtású vonatokat tesztelne Románia

Mer nagyot álmodni a bukaresti kormány közlekedési minisztere, aki civilben, szoftvermérnökként, az általa alapított, a romániai infrastruktúra-fejlesztés ütemét nyomon követő platformja segítségével kíméletlenül ráirányította a figyelmet a hatóságok munkájának, eljárásának hiányosságaira. Cătălin Drulă a napokban azzal a meghökkentő bejelentéssel állt elő, hogy

Románia szeretne hidrogénmeghajtású vonatokat tesztelni, és ennek érdekében már tárgyalásokba bocsátkozott az ágazat képviselőivel.

A tavaly decemberben hivatalba lépett jobbközép kabinet tárcavezetője egyenesen azt szeretné, ha hazája – az IT-szaknyelvből kölcsönözve a kifejezést – early adopterré, vagyis a termék, a technológia első vásárlójává, felhasználójává válna. „Ezáltal arra is lehetőségünk nyílna, hogy európai uniós forrásokat használjunk fel, és elérnénk a karbonsemlegességgel kapcsolatos európai célokat” – fogalmazott a miniszter egy vasútfejlesztési konferencián. Itt az is elhangzott, hogy az új technológia alkalmazásához Hollandia, Németország, Ausztria és Olaszország áll a legközelebb, a holland Groningen tartományban hamarosan hidrogénmeghajtású szerelvényeket fognak üzembe állítani. A többi nyugat-európai országban is zajlottak tesztek az elmúlt években, és rendeltek is a gyártóktól hasonló vonatokat.

Románia azonban még nagyon messze jár ettől a szinttől.

Tízezer kilométer hosszú vasúti pályájából mindössze néhány száz kilométert sikerült korszerűsítenie az elmúlt évtizedekben, vakvágányra terelt ezer vagonjából évente húszat újítanak fel, az állami vasúttársaság pedig 400 millió lejes (1 lej 75 forint) veszteséggel üzemel.

Az utazóközönséget ugyanakkor valósággal őrületbe kergeti a szolgáltatások minőségének zuhanása. Miközben a Bukarest és Temesvár közötti 533 kilométeres szakaszt egy vonatjárat 1995-ben még 6 óra 25 perc alatt tett meg, ugyanezen a távon ma több mint tíz óra az utazás, akárcsak a múlt század harmincas éveiben. Ráadásul a közelmúlt fejlesztései sem nevezhetők sikertörténetnek, a román fővárost a Fekete-tenger partján fekvő kikötővárossal, Konstancával (Constanţa) összekötő 220 kilométeres vasúti pályát például egymilliárd euróból korszerűsítették, ám a mintegy 130 perces menetidő alig tíz perccel csökkent.

Korábban felmerült, hogy Magyarország és Románia közösen kötné össze TGV típusú gyorsvasúttal Budapestet Kolozsváron át Bukaresttel, mára azonban a kivitelezés egyre távolibb lehetőséggé válik, és Cătălin Drulă nemrég közölte: 2030 előtt „beszélni sem érdemes” gyorsvasutakról Romániában.

A bukaresti hatóságok egyébként a vasúti infrastruktúra fejlesztésére és karbantartására erre az évre 9,5 százalékkal több pénzt, 6,82 milliárd lejt irányoztak elő, az igazán nagy tételt azonban az uniós forrásokra épülő helyreállítási és rezilienciaépítési terv tartalmazza: a román kormány ötmilliárd eurót költene a következő években vasútfejlesztésre, erre azonban az Európai Bizottságnak is rá kell bólintania.