Ideje beismerni: amíg tart ez a háború, a magyar gazdaság nem lesz képes magasabb növekedésre

Továbbra is rendkívül törékeny a magyar gazdaság kilábalása, noha negyedévről negyedévre javulnak a kilátások, ám a bizonytalansági tényezők sokasága miatt kifejezetten nehézkes a helyreállás folyamata. Míg az infláció mérséklődésével párhuzamosan a belső motorok fokozatosan pörögnek fel, addig az orosz–ukrán háború következében a külpiacainkon tapasztalható problémák miatt állandóan akadályokba ütközik, hogy a magyar gazdaság visszatérjen arra a pályára, amelyről letért 2022 elején.

– mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője, aki szerint a magyar gazdaság még mindig a kilábalás időszakában van. Ugyan a gyors bérdinamika és az infláció letörése nyomán a reálbérek tavaly szeptember óta emelkednek, a külső kereslet továbbra is gyenge, ami a beruházási hajlandóságot is rontja. Emiatt úgy látja, a magyar gazdaságban fenntarthatóan csak az idénre várt 2,5-3 százalékos bővülés reális, a 4 százalék feletti növekedés csak akkor érhető el, ha a külső környezet is támogató lesz.

Taccsra vágta a külső keresletet is a háború

Az elemző szerint a külső kereslet problémái jelentős mértékben kapcsolódnak a háborús konfliktushoz, tekintve, hogy legfontosabb külpiacaink szintén európai uniós országok. A problémát elsősorban abban látja, hogy a háború kitörése nyomán döntés született az olcsó orosz energiáról való leválásról, ami jócskán visszavetette az energiaintenzív iparágak versenyképességét, miközben a fő versenytársak, mint Kína vagy akár India is, kihasználták a felmerülő lehetőségeket, az USA pedig támaszkodhatott a saját nyersanyagkészletére.

Másrészről a gazdaság teljesítményének visszaesése – amely az uniós tagországokban is az infláció megugrása nyomán csökkenő vásárlóerő következménye volt – a költségvetési mozgásteret is beszűkítette, ez, kiegészülve a szigorú fiskális szabályokkal, korlátozta a gazdaságpolitika lehetőségeit a gazdaság ösztönzésére és a versenyképesség javítására. Mindeközben pedig a magas kamatok és a bizonytalanság az uniós vállalatoknál is visszafogják a beruházási hajlandóságot. 

Ez pedig mind-mind meghatározza a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit: idén márciusban jött az a pillanat, amikor a magyar kormány is kénytelen volt beismerni, hogy ilyen feltételek mellett nem realitás a 4 százalékos növekedés. Azóta se lett sokkal kedvezőbb kép, májusban több mint 10 százalékkal esett vissza a jármű- és akkugyártás Magyarországon. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter talán pont emiatt az export helyreállásától tette függővé, hogy jövőre sikerüljön a 4 százalékos növekedési szintet megugorni.

A számok is azt mutatják, jóval alacsonyabb a növekedés a háború óta

Korábban megírtuk, a GDP-adatokban is jól kimutatható a háború gazdaságra gyakorolt eddigi hatása. Míg Németország 2010 első és 2019 utolsó három hónapja között negyedévről negyedévre átlagosan 0,47 százalékkal tudott növekedni, Magyarország pedig 0,73 százalékkal,

Az adatok alapján az is jól kivehető, hogy Németország és Magyarország mellett az átlagnál jobban sújtja az orosz–ukrán háború a balti és a visegrádi országokat: 

• Csehország 0,6 százalékkal tudott átlagosan negyedévente növekedni 2010 első és 2019 utolsó negyedéve között, 2022 első negyedéve óta már csak 0,1 százalékkal, 
• Lengyelország, amely a 2010-es évek egyik legdinamikusabb fejlődését produkálta a 0,9 százalékos negyedéves növekedésének is köszönhetően, az elmúlt két évben már csak 0,37 százalékkal tudott bővülni,
• Szlovákia szenvedte el a legkisebb veszteséget a blokkban, északi szomszédunk 0,7 százalékos bővüléséből 0,43 százalék maradt, ami kétszerese az uniós átlagnak.

Időközben alkalmazkodott a magyar gazdaság

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője annyiban árnyalta a képet, hogy szerinte az európai és a magyar gazdaság a megváltozott körülményekhez alkalmazkodott. A földgázpiacon soha nem látott pánik alakult ki 2022 nyarán, amikor megawattóránként 300 euró feletti árszintekkel találkozhattunk a holland gáztőzsdén. Európa jelentős mértékben diverzifikálta a földgázbeszerzési lehetőségeit, és ennek is köszönhetően a földgázárak is sokkal lejjebb vannak, így az import is jóval olcsóbbá vált. Az import megdrágulása korábban a magyar gazdaságnak is óriási gondokat okozott. 

– állítja az elemző, hozzátéve, hogy természetesen a gazdaságra jó hatással lenne a háború befejeződése, de ha a konfliktus nem eszkalálódik, akkor a háború negatív gazdasági hatásai már nem tekinthetők számottevőnek.

Már Németország is a problémánk egyik forrása

Árokszállási emiatt úgy látja, a külső kereslet jelenlegi gyengesége már csak mérsékelten vezethető vissza a konfliktusra, legfeljebb annyiban, hogy a német gazdaság a háború miatt átállt egy másik, drágább energiabeszerzési forrásra, ami értelemszerűen rontotta iparának versenyképességét. 

„Azonban a német ipar problémái már korábban sem csak a drága energiára voltak visszavezethetők, mivel vezető vállalatai láthatóan lemaradtak az amerikai, és különösen az ázsiai cégekkel való versenyben. Legújabban pedig a vártnál lassabban felfutó elektromos autózás okozza az ipar problémáit, amiben az is szerepet játszik, hogy a közelmúltban lelassult az elektromos autók kereslete, ami különösen Európában szembetűnő a világ más részeihez (például Kínához) képest. Ennek azonban nem nagyon van már köze a szomszédban dúló háborúhoz” – világított rá az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője.