Még tart a nyár, de a hőhullámok és a szárazság miatt már most 200-240 milliárd forintos kár érte a kukoricatermelést hazánkban. Ha még hosszabbak lesznek a nyári egybefüggő száraz időszakok, akkor elkerülhetetlen lesz a mezőgazdaságot érő veszteség, ami végső soron az élelmiszerárak emelkedéséhez fog vezetni – mondta Kis Anna éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a Világgazdaságnak.
Kis Anna és Pongrácz Rita saját kutatásuk alapján összegezték és a Másfélfok oldalán publikálták is azokat a szárazsággal összefüggő problémákat, amelyek az üvegházhatású gázok csökkentése nélkül bekövetkezhetnek a későbbiekben.
1975–2022-ig a Pálfai-féle aszályindex alapján 2022-ben fordult elő a legerősebb aszály, míg az éves csapadékösszeget tekintve a 2011-es év volt a legszárazabb.
Megvizsgálták az elmúlt 20 év tartósan száraz időszakait júliustól szeptemberig, és ugyanazzal a módszerrel becsléseket készítettek egészen a századfordulóig.
A 2004–2023-as 20 év mintájára a jövőre vonatkozóan is 20 éves periódusokat választottunk ki, összesen hármat, a 2041–2060-ig, a 2061–2080-ig, valamint a 2081–2100-ig tartó periódusokat
– magyarázta Kis Anna.
Három forgatókönyvet alkalmaztak, attól függően, hogy az emberi tevékenység és az üvegházhatású gázok kibocsátása hogyan fog változni a későbbiekben:
A megfigyelések alapján az elmúlt 20 év alatt az ország döntő területén maximum egy évben fordult elő legalább 40 napig tartó egybefüggő száraz periódus a kritikus nyári-őszi időszak során. Budapest környékén 4 évben, az ország középső és északi területein 3 évben lépett fel extrém hosszú száraz időszak.
A pesszimista forgatókönyv esetén a rövidebb idejű egybefüggő száraz időszakokból (<20 nap) kevesebb lesz hazánk nagy részén, az extrém hosszú (>40 nap) száraz periódusok pedig gyakrabban jelentkeznek majd – prognosztizálta az éghajlatkutató.
A pesszimista forgatókönyv szerint
a 2041–2060-as időszakra nem valószínűsíthető nagyobb változás a jelenlegi átlagos értékekhez képest, azonban 2061–2080-ban általánosságban már várhatóan 25-30 nap lesz az egymást követő száraz napok maximális száma, szinte a teljes Közép-Magyarország régióban és az északkeleti határszélen.
A 2081–2100-as időszakra az ország középső és északi területein az egybefüggő vízhiányos napok száma már meghaladja a 30-at, ami azt jelenti, hogy akár egy teljes hónapig nem lesz jelentősebb eső ezeken a területeken július és szeptember között.
A növényzet és a mezőgazdaság számára is kritikus aszályok egyre gyakoribbá válnak, ha nem valósul meg a mielőbbi kibocsátáscsökkentés. A kutatók szerint még nagyobb aszálykárra és drágább élelmiszerekre lehet számítani.
A pesszimista forgatókönyv szerint valószínűleg nagyobb szükség lesz az öntözésre Közép-Magyarország és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén, ahol húsz évből akár öt évben is előfordulhat extrém hosszú (negyven nap vagy annál hosszabb) egybefüggő száraz időszak
– hangsúlyozta a szakértő.
A víz az élet nélkülözhetetlen eleme, valamint számos szektorban is használják a mezőgazdaságon kívül, például a háztartásokban, az ipari folyamatok során és az energiaellátásban is. Az IPCC legutóbbi jelentése szerint a vízhiány az egyik kulcskockázat, amivel meg kell küzdenie Európának. Az elmúlt években már itthon is többször tapasztalható volt, hogy bizonyos régiókban vízkorlátozásokat rendelnek el Magyarországon – tette hozzá Kis Anna.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.