késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Megint trükköznek az üzemanyag-kereskedők: már rég 600 forint alatt kellene lennie a benzin és a gázolaj árának
Lapunknak több olvasó is jelezte, hogy hiába számoltunk be az elmúlt hetekben lassan már napi rendszerességgel üzemanyagár-csökkentésről, ebből a hazai üzemanyagkutakon gyakorlatilag semmi nem érződött. Csak a múlt héten a benzin nagykereskedelmi ára 6, míg a gázolajé 10 forinttal mérséklődött, ehhez képest szombatra a Holtankoljak adatai szerint a gázolajár átlagára mindössze 3 forinttal lett olcsóbb keddhez képest, miközben a benzin átlagára még 1 forinttal drágult is.
Épp ezért – mivel éltünk a gyanúval, hogy valami nincs rendben a hazai kutak körül – megnéztük, hogy július 10. óta mennyivel mérséklődött a nagykereskedelmi ár, és ebből mi ment át a kiskereskedelmi árakba. Bő egy hónappal ezelőtt a 95-ös benzin átlagára a Holtankoljak szerint 616 forint, a gázolajé 623 forint volt.
Csakhogy azóta a gázolaj nagykereskedelmi ára 37 forinttal, míg a benziné 24 forinttal csökkent, tehát ha az utolsó fillérig átviszik a kisker árba ezt a csökkenést a kutasok, mindkét üzemanyagtípusnak már bőven 600 forint alatt kellene lennie.
Egészen pontosan most a benzinnek 592 forintba, a gázolajnak pedig 586 forintba kellene kerülnie literenként. Akárhogy nézzük, az előbbi még mindig 20 forinttal, az utóbbi 30 forinttal drágább. Persze itt átlagárakról van szó, tehát lehetnek eltérések az egyes kutak között, de az általános tapasztalat is az, hogy például a Mol-kutakon a hét végén is 608-610 forint volt a benzin literje.
Egyébként maguk a hazai üzemanyagok árváltozását leginkább meghatározó folyamatok is az áresés irányába hatottak az elmúlt hetekben: míg a forint tartotta magát július eleje óta, addig a Brent olaj ára nagyot csökkent. Az európai piacon mérvadó olaj árfolyama a korábbi 85 dolláros szintről egészen 76-77 dollárig esett a múlt hétig, tehát majdnem 10 százalékot zuhant.
Most korrigálnak a kutasok, akik eddig vegetáltak
Nincsen törvényszerűen leírva, hogy ha csökken a nagykereskedelmi ár, akkor a kiskereskedelmi árnak is követnie kell. Májusban pont az ellenkezője történt: akkor nem változott a nagykereskedelmi ár, miközben a kisker árat csökkentették a kutasok
– mondta a Világgazdaságnak Bujdos Eszter, a Holtankoljak ügyvezető igazgatója. Hozzátette: májusban felsőbb nyomásra olyan alacsony szintre süllyedt le az üzemanyagkutak árrése, hogy azt hosszú távon fenntartani nem lehetett.
Szerinte ezt mindenki nagyon jól tudta, hiszen önköltségen, vegetálva működtek a benzinkutak, amelyek lényegében a korábbi veszteségüket korrigálják most.
Hangsúlyozta, nem egy-egy vidéki családi vállalkozás, akinek egy benzinútja van, határozza meg az árat, hanem a legnagyobb hálózat, amelyet mindenki próbál követni. Ebben pedig látszik eltérés, van olyan hálózat, amelyik magasabb árszintet tart néhány forinttal, mint a Mol, de vannak olyanok is, akik azon az árszinten dolgoznak, amely a környező, 10 kilométeres sugarú régióban, akár az adott településen belül kialakult.
„Nem szólunk kétszer”
Emlékezetes, júniusban jelentősen drágultak az üzemanyagok Magyarországon, június 14. és július 4. között sorozatban tízszer emelkedtek az árak, a benzin nagykereskedelmi ára ez idő alatt 26, a dízelé 39 forinttal nőtt – szinte pont annyival, amekkora áresést július eleje óta láttunk. Azzal a lényegi különbséggel, hogy júniusban a nagykereskedelmi áremelkedést gyakorlatilag egy az egyben lekövette a kiskereskedelmi árak változása.
A drágulás ki is verte – sokadjára – a biztosítékot a kormánynál, Orbán Viktor miniszterelnök, aki alapvetően a tárgyalásos megoldás híve volt, szokásos július 5-i, péntek reggeli rádióinterjújában is üzent a szektor képviselőinek, hogy a kormány nem tűri el, hogy felrúgják a korábban kötött megállapodást, és jelezte, „nem szólunk kétszer”.
Horvátországban és Romániában is drágább lett az üzemanyag
A Holtankoljak ügyvezető igazgatója arról is beszélt: komoly nyomás nehezedett korábban a piacra, hogy régiós szinten ne legyünk drágák, vagy legalább középmezőnyben legyenek a magyar árak, amin sokat segített, hogy Horvátországban és Romániában is növelték a jövedéki adót, és ezzel a régiós átlagár is kicsit magasabb szintre kúszott. Mindez azért fontos, mert a kormány ezt tette viszonyítási alappá, ezt a szintet várja el a kereskedőktől, hogy tartsák az áraikat.
Bujdos Eszter hangsúlyozta, figyelembe kell venni azt is, hogy az áfatartalom és a járulékfizetési kötelezettség teljesen eltérő a szomszédos országokban, ami nem tesz lehetővé túl egzakt összehasonlítást. Szerinte egyébként azért is fontos a megfelelő árszínvonal tartása, azaz hogy ne legyen túl olcsó Magyarországon az üzemanyag, mert hazánk elég fontos tranzitútvonalon fekszik. Ha ezzel tudunk gázolajforgalmat generálni, az minden szempontból jó, különösen áfabevétel terén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.