A szélsőséges időjárás miatt emelkedhet az élelmiszerek ára Európa-szerte

A napraforgó- és a kukoricatermést is megviselte idén az aszály, mennyiségben jóval kevesebb lesz a termés a vártnál, és minőségben sem a legjobbakat várják a szakemberek, látva a kukoricacsövek méretét, az összeaszott szemeket – írja elemzésében az MCC Klímapolitikai Intézet. Az aszály ellenére idén a hazai ellátás várhatóan biztosítva lesz, de az exportkötések miatt importra is szükség lehet. A keveréktakarmányok esetében részben búzával helyettesíthetik a drágább kukoricát, így takarmányhiány nem valószínű. Szerbiában és Horvátországban viszont számolnak a hiánnyal, ott közel 65-70 százalékos terméskiesést várnak.

Az első becslések szerint Magyarországon mintegy 150 ezer tonnával kevesebbet takarítanak be almából, mint tavaly. Az agrárkamara szerint az étkezési minőségű alma mennyisége a várakozások szerint 90-100 ezer tonna körül alakul, míg ipari almából 220-240 ezer tonnányit takaríthatnak be idén. A termés a belföldi fogyasztást sem fedezi, miután az étkezési alma igénye 110 ezer tonnára, míg a feldolgozói kapacitás 400 ezer tonnára tehető. Az agrárkamara és a FruitVeB szerint a léalma nettó felvásárlási ára a napokban kilogrammonként 75-80 forint között szóródik, ami a tavalyi közel duplája. Az étkezési alma esetében pedig 25-35 százalékos termelőiár-növekedés várható.

Az olívaolaj ára rekordmagasra emelkedett a rendkívül meleg időjárás miatt, a rizst az aszály és az árvizek egyaránt súlyosan érintik, a burgonyatermést a nyugat-európai túlzott esőzések és a kontinens keleti részét sújtó szárazság, a paradicsom termés 8-10 százalékát pedig a hőhullámok szelektálták.

Összességében Európa agrárterületeinek 45-46 százalékát érinti idén a nyári szélsőséges időjárás, mely jelentős terméskiesést és a termés minőségének romlását vonja maga után. Ezért idén Európa-szerte jelentős élelmiszerár-emelkedésre kell számítani az időjárási extremitások miatt, melyet még tetéz a bizonytalan globális geopolitikai helyzet, illetve az ázsiai extrém csapadékos időjárás és az afrikai szárazság is.

Az intézet hivatkozik az Európai Központi Bank (EKB) és a Potsdami Klímahatáskutató Intézet előrejelzésére, amely szerint 

Többletkiadást okoz az agráriumnak a tenyészidőszak megváltozása is, amely szintén megjelenik az élelmiszerárakban is. A 2022-es forró és száraz európai nyár következtében körülbelül 0,6-0,8 százalékponttal nőtt az élelmiszer-infláció Európában. Az EKB előzetes becslése szerint az időjárás miatt idén télen és jövőre is hasonló tendencia várható a kontinensen.

Az elemzés szerint a környezeti változások és a talajok fokozott romlása együttesen a jövőben további tartós élelmiszer-inflációt okozhatnak, melyet egyedül adaptációval, a mezőgazdasági öntözési rendszerek korszerűsítésével, új stressztűrő növényfajták nemesítésével, továbbá precíziós eszközökkel lehet csak kivédeni.