Ezen a két ábrán mutatjuk be, hogy miért nem a belső motorokkal van gond a magyar gazdaságban

Tovább is várat magára a fordulat a magyar gazdaságban, amely vélhetően a harmadik negyedévben sem tudott felpörögni, erre utalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is a Portfolio konferenciáján. Bár tárcavezető szavai alapján nem zárható ki, hogy a június és szeptember közötti három hónapban ismét negatív hír jön a magyar gazdaságból, ám korántsem a belső motorokkal van a legnagyobb probléma. A következő két ábrán mutatjuk be, hogy mi az alapvető gond, és mi az, ami már bizakodásra ad okot.

Az élelmiszeripar pörgeti, a járműgyártás visszahúzza a gazdaságot

Az elmúlt hónapok termelési adatai alapján kijelenthető, hogy a belső kereslet kezd helyreállni, ami nem mondható el a külső kereslettől függő szektorokról. Ez a kettősség leginkább az iparban látszik, ahol a két legnagyobb súlyú, egyébként eltérő piacokra termelő ágazat teljesen ellentétesen mozog: míg a belgazdaságra termelő élelmiszeripar (amely a volumen 15,6 százalékáért felel) egyre jobb formát mutat, addig a nála nagyobb súlyú, külpiacokra termelő járműgyártás (23,4 százalék a részesedéssel) esetében egyáltalán nem látszik fordulat.

Ugyanakkor hiába van már 5,5 százalékos pluszban az év eleje óta az élelmiszeripar, nem tudja kompenzálni sem a járműgyártás (7,5 százalékos) sem az akkugyártás (12,6 százalékos) visszaesését, ráadásul utóbbi súlya egyre meghatározóbb az iparon belül. Emiatt látjuk aztán hónapról hónapra az ipari termelés zsugorodását, augusztusban közel 10 százalékkal csökkent a szektor kibocsátása. Igaz, az a brutális visszaesést a naptárhatás magyarázza, de havi alapon sem látszik a fordulat. Azaz továbbra sem kapja meg a támogatást a külső piacairól a magyar gazdaság és vele együtt az ipar, ami a növekedés gyorsításához nagyon kellene. Mindez azért probléma, mert félő, hogy beragad a 1,5-2 százalékos növekedési tartományba a magyar gazdaság, ha nem áll helyre a közeljövőben Németország.

Az építőipar a rendelésállomány alapján egyre szebben fest

A belső motorok felpörgését mutatja az építőipar helyreállása is, főleg ha a feldolgozóipar rendelésállományával vetjük össze. Az ágazat tavaly óriási visszaesést produkált, tehát van honnan felállnia, ugyanis az inflációs sokk és azzal együtt járó kamatszint emelkedés miatt a lakosság teljesen visszafogta a nagyobb kiadásait. Az, hogy ez változik, annak is köszönhető, hogy most már egy éve nőnek a reálbérek, miközben az infláció is egyre moderáltabb. Ez a megállapítás akkor is igaz, ha augusztusban a termelésben láttunk egy kisebb megbicsaklást.

Ahogy az ábrán is látható, a kiemelt feldolgozóipari ágazatok rendelésállománya 26 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ezzel szemben az építőipar szerződésállománya 23 százalékkal bővült. A rendelésállomány azért is fontos, mert mutatja, hogy milyenek a szektor kilátásai. 

Ezen is múlik a 3-4 százalékos növekedés 2025-ben

Ráadásul az építőiparnak a kormányzati tervek alapján is erős éve lehet 2025-ben, a 21 pontos gazdasági akcióterv több eleme, mint a kollégiumi férőhelybővítés, a vidéki otthonfelújítási program, a SZÉP-kártyák lakásfelújítási célra való felhasználása újabb lendületet adhat az ágazatnak. A nagy kérdés, hogy mi lesz a feldolgozóiparral és a gazdaság húzóágazatának számító járműgyártással. Itt leginkább abban lehet bízni, hogy a BMW és CATL, majd a BYD beruházásainak termőre fordulásával ismét növekedésnek indul a szektor, még úgy is, ha egyébként sokkal többre lenne képes, a kapacitásainak ugyanis alig több mint kétharmadát használhatja ki jelenleg is a gyatra külső kereslet miatt. Ez utóbbin, azaz a kapacitáskihasználtság javításán is múlik, hogy jövőre képes lesz-e 3 százalék fölé erősödni a GDP-bővülés.