Akcióterv: ilyen még nem volt – az amerikai választók döntenek arról, hogy mennyi lesz a magyar növekedés

Körvonalazódik, hogy a kormány miért halasztotta a jövő évi költségvetés elfogadását az év végére, a héten hírek érkeztek egy új gazdasági újraindítási akciótervről, amelyet már meg is tárgyalt a Nagy Márton által vezetett Gazdasági Kabinet. A szeptemberi kormányülésen várhatóan elő is terjesztik a terveket, amelyekben közös, hogy 2025-ben fejtenék ki hatásukat, de van egy komoly feltétele annak, hogy a program zöldutat nyerhessen. 

A kormányzati kommunikáció alapján feltételezhető, hogy az akcióterv intézkedéseit abban az esetben vezetik be, ha úgynevezett békeköltségvetést sikerül készíteni. Ez nagyjából azt jelentheti, hogy Donald Trump nyeri meg az amerikai elnökválasztást, aki azt ígérte, hogy az orosz–ukrán háborúnak gyorsan véget vetne. Amennyiben Kamala Harris lenne a befutó a megmérettetésen, a magyar költségvetés várhatóan kevésbé lenne laza, a kiadási oldalt jobban „megfognák”, ami nyilván a növekedést is visszatartaná. 

Az akcióterv hatása jövőre

Amennyiben a fogyasztás felpörög, illetve a német gazdaságban is pozitív folyamatok indulnak be a büdzsé elbírná az új akciótervvel járó kiadásokat jövőre – mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor elemzője. Hozzátette, hogy állami forrásokat igényel a program minden eleme, így

• a támogatott szakmunkáshitel, 
• a családi adókedvezmény növelése, 
• az otthonteremtés ösztönzése további eszközökkel, 
• illetve a kis- és közepes vállalkozások beruházásainak segítése is.  

A kormány képviselői már többször utaltak arra, hogy a jegybank részéről is szívesen vennének gazdaságélénkítő lépéseket, ezek ugye költségvetési pénzeket nem igényelnének. A szakember az MNB közbenjárására kevés esélyt lát mindaddig, amíg az inflációt nem sikerül még jobban letörni, illetve a központi pénzintézet veszteségeinek a visszapótlása is hátráltatja jelenleg a folyamatot. 

A jövő évi költségvetésről tudható, hogy  3,7 százalékos államháztartási hiánnyal és 4,1 százalékos növekedéssel tervezik. 

Hol lehet a sok pénz?

Egyelőre csak találgatni lehet azt, hogy a várakozásokkal ellentétben miért nem indult be a fogyasztás Magyarországon a harmadik negyedév elejére. Egyes vélemények szerint a külföldi nyaralásokon vagy webáruházak révén elköltött pénzek hatása érződik, illetve továbbra is zajlik még a járvány, majd az energiaválság okozta magas infláció miatt felélt megtakarítások visszapótlása. 

Varga Zoltán azzal számol, hogy idén a várható 4 százalékos infláció mellett 9-10 százalékos lesz a reáljövedelem növekedés, amiből alapesetben ütemesebb fogyasztás következne. Arra is felhívta a figyelmet, hogy miután a reálbérek tavaly 2,9 százalékkal csökkentek, két-három év viszonylatában érdemes vizsgálni a kérdést. 

Idén kisebb lehet a bővülés

Ami az idei évet illeti, a 2,5 százalékosra tervezett növekedés a jelenlegi kilátások alapján 2 százalék körül alakulhat az év egészében épp a fogyasztás elmaradása és az exportpiacok gyengélkedése miatt – hangsúlyozta az elemző.

A kormány elkötelezettnek tűnik a kijelölt célszám tekintetében, amennyiben szükség lesz rá, további bevételnövelésről, esetleg kiadáscsökkentésről dönthetnek. Idén eddig már többször is kénytelen volt évközi intézkedéseket hozni a kormány a hiány leszorítása érdekében: 

• áprilisban 675 milliárd forintnyi beruházást halasztottak el, 
• majd nagyjából 400 milliárd forintnyi különadó befizetését rótták ki a bankokra, a biztosítókra és az energetikai cégekre védelmi hozzájárulás címszó alatt. 

A fentiek alapján elmondható: ilyen még nem volt, úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság pályáját nem a hazai folyamatok, hanem a tőlünk 9 ezer kilométerre élő választópolgárok döntése határozza meg. Egy biztos: a november 5-ei megmérettetés fejleményeit minden eddiginél többen fogják hazánkban követni, s közöttük arányaiban meglehetősen sok lesz a gazdasági szakember, vállalkozó és politikus.