Újra emelkedni kezdett a munkanélküliség és elérte a 9,9 százalékos idei csúcsát június és augusztus között. Január óta a 9,6 és 9.9 százalék közti szűk sávban ingadozott a mutató, annak ellenére, hogy a legtöbb szakértő várakozása szerint át kellett volna lépnie a 10 százalékot. A közmunkaprogramok és a nyári idénymunkák azonban átmenetileg stabilizálni tudták a munkaerőpiacot. Most viszont további emelkedés valószínű, mert a szezonális munkák kifutnak. Az állástalanok száma már most jóval magasabb, mint a KSH 1998-ig visszamenő adatsorában bármikor, 419 ezren keresnek, de nem találnak munkát. Ez 102 ezer fővel haladja meg az egy évvel korábbit, de az előző három havi mozgóátlagnál is majdnem 12 ezer fős növekedést jelent.
A foglalkoztatottak száma ezzel párhuzamosan kereken 3,8 millióra zsugorodott, 114 ezer fős a tavalyi nyár átlagához képest. Jól mutatják a változások, amit pozitívumként szokás kiemelni, hogy nem az aktivitás csökkent a válság miatti elbocsátási hullám nyomán, azaz akinek megszűnt a munkahelye, az nem vonult ki végleg a munkaerőpiacról. Ez a későbbi fellendülésben még segíthet is a gazdaságon. Az aktivitási ráta egyébként megegyezik az egy évvel korábbival, 54,9 százalékos a 15 és 74 év közöttiek körében.
A nemzetközi összehasonlításban használatos 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma június–augusztusban átlagosan 3 millió 769 ezer volt, 112 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az erre a korcsoportra számított 55,7 százalékos foglalkoztatási ráta az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,4 százalékponttal csökkent. A korábban meglévő strukturális problémák sem enyhültek, a fiatal pályakezdők és a tartósan munkanélküliek továbbra sem találnak megoldást a problémájukra, bár utóbbiak arányát most csökkenti a sok újonnan utcára került.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.