BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

"Rengeteg pénzbe kerülne a devizahitelesek megmentése"

A kormány nem támogat olyan javaslatot, amely a költségvetés "kontójára" fizeti a bankok által megkötött hitelek árát - írja Orbán Viktor a Facebook oldalán. Véleménye szerint ez elfogadhatatlan lenne, hiszen akik erejüket megfeszítve fizették a hiteleiket, azok joggal éreznék igazságtalannak ezt a megoldást.

Mindig is azt vallottam, hogy mindenkinek kell egy hely, ahol a maga ura lehet. Ez a saját otthon. Egy gyermek akkor válik igazán felnőtté, amikor átélheti a saját otthon megteremtésének és fönntartásának felelősségét – írja Orbán Viktor a Facebook oldalán. Ezért úgy gondolom, hogy az államnak támogatnia kell a családok otthonteremtését" - szögezi le bejegyzésében a miniszterelnök, arra emlékeztetve: ennek szellemében működött 1998-2002 között sikeresen a polgári kormány otthonteremtési támogatási rendszere.

Mint írja, nyolc év alatt azonban nemcsak ezt a támogatási formát számolták föl a szocialista kormányok, nemcsak a gazdaságot tették tönkre, és nemcsak az államot adósították el iszonyatos mértékig, hanem azokat is, akik a nehézségek közepette is megpróbálkoztak saját otthont teremteni.

Orbán Viktor kitér arra is, hogy a 2002 előtti időszakban támogatott forinthitelek felszámolásával az embereket átterelték a rendkívül kockázatos devizahiteles megoldásokba. A devizahitelezés féktelen elszabadulása az egyik legnagyobb bűn, amelyet az elmúlt nyolc évben elkövettek az emberek ellen.

"Mi ennek azonnal véget vetettünk: betiltottuk a devizahitelezést, hogy több ember már ne kerüljön bajba" - húzza alá. A kormányfő szerint mielőtt új otthonteremtési programot indíthat Magyarország, van egy sürgető feladat, ez pedig a meglévő otthonok megvédése. Magyarázatképpen hozzáteszi: eddig a kilakoltatási moratóriummal védtük meg a bajba jutottakat attól, hogy utcára kerüljenek. Senki sem válhat hajléktalanná azért, mert a válság miatt nem tudja fizetni a törlesztőrészleteit.

Orbán Viktor megjegyzi azt is, hogy a devizahiteleik miatt rossz helyzetbe kerülők megsegítésére föl fogják állítani a Nemzeti Eszközkezelőt. "A terveket kidolgoztuk, folynak a tárgyalások arról, hogy a magyar költségvetés és a bankrendszer milyen arányban vállaljon felelősséget a kialakult helyzetért" - írja.

A kormányfő, bejegyzése szerint, nem támogat olyan javaslatot, amely a költségvetés kontójára fizeti a bankok által megkötött hitelek árát. Véleménye szerint ez elfogadhatatlan lenne, hiszen akik erejüket megfeszítve fizették a hiteleiket, azok joggal éreznék igazságtalannak ezt a megoldást. "Ezért a célunk az, hogy a magyar költségvetés, a bankrendszer, és az adósok arányosan osszák meg a devizaárfolyam elszabadulása miatt bedőlő lakáshitelek költségeit" - fűzi hozzá.

Nem lesz egyszerű megegyezésre jutni, de tető alá fogjuk hozni a megállapodást - szögezi le a kormányfő, kiemelve: amint elhárították a veszélyt, amely jelenleg több százezernyi család feje fölött tornyosul, azt követően koncentrálhatunk majd ismét az otthonteremtés ügyére. Most, a veszélyhelyzet megoldásáig a meglévő otthonok megmentése az elsődleges célunk - összegzi álláspontját a miniszterelnök.

Eszközkezelő – Hatalom nélkül

A Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításával még adós a kormány, melyet az előzetes tervek szerint már tavaly meglépték volna. A kormány a Nemzetközi Valutalappal (IMF) közölt egy koncepciót, és ennek keretében mentenék meg a hiteleseket.

Az IMF által közölt kormányzati elképzelések szerint a nem fizető jelzálogadósok megmentését célzó program három "pillérre" épül. Az első pillérben a bankokat ösztönöznék arra, hogy a hitelek átstrukturálására vonatkozó opciók széles palettáját kínálják fel a bajba jutott adósoknak.

Amennyiben ezt követően ismét nem-teljesítővé válik a hitel, a második pillérben állami garanciáért folyamodhat a bank az újabb átstrukturálási költségek fedezésére. Az IMF szerint a kormány a garancia díjából fogja finanszírozni ezt a második pillért. Amennyiben pedig az első két pillér nem működik, a helyi önkormányzat szerezné meg az ingatlant, hogy azt bérbe adhassa a bajba került adósnak. A Nemzeti Eszközkezelő Társaság a második és a harmadik pillért felügyelné.

A segélyprogramban csak alacsony jövedelmű családok vehetnének részt azzal a feltétellel, hogy legalább 12, egymást követő hónapon keresztül eleget tettek törlesztési kötelezettségüknek. A feltevések szerint a jelenleg bajban lévő adósok mintegy harmadán segít majd a rendszer.

A kormány az IMF szerint azzal számol, hogy az első és a második pillérnek köszönhetően a harmadik pillérhez kapcsolódó költségek csak később  merülnek fel, ugyanakkor a kezdeti költségek is tetemesek lehetnek, hiszen  a háztartások egy része vélhetően azonnal a harmadik pillérbe kerül.

A kormány 2011-12-ben még csak 10-10 milliárdos költséggel számol, de a következő két évben 120-130 milliárdot, a GDP 0,45 százalékát kell majd rászánni a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes becslései szerint.

Az első tervek szerint egy olyan eszközkezelőt állított volna fel a kabinet, mely „rengeteg pénzbe került volna”, ezért aggódott is a piac – mondta Barta György , a CIB Bank vezető közgazdásza lapunknak.

A második megközelítésben már egy kevésbé „nagyhatalmú” eszközkezelő felállítását tervezte a kormány, kisebb költséggel – tette hozzá az elemző.

A kormány tervével kapcsolatban megjegyezte: „a hitelek átstrukturálását amúgy is folyamatosan végzik a bankok”. A bankok igyekeznek adósmentő programokkal segíteni a bajba került hiteleseket – magyarázta Barta György.

Tovább tarthat a moratórium

A kormány kilakoltatási moratóriumot vezetett be, így a bankok nem vehetik el a hitelesek ingatlanját (nem lakoltathatják ki őket, ha nem fizetnek). Elemzők szerint ez rontotta a fizetési hajlandóságot, és nem jelent megoldást a hitelesek számára, valamint ronthatja a banki portfóliókat. Információink szerint a kilakoltatási moratóriumot meghosszabbíthatják, mely április 15-én járna le.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.