Hamarosan robban a magyar nyugdíjbomba

Több millió munkavállaló majdani nyugdíjasévei csak abban az esetben telhetnek viszonylagos nyugalomban, ha az állam változatlan formában fenntartja a mostani rendszert. Erre annak fényében relatíve kevés az esély, hogy 40 év munkaviszony után lehet, hogy a férfiak is nyugdíjba mehetnek. Ez esetben a nyugdíjkassza nem tudja – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szavaival élve – ugyanazt a minőségű szolgáltatást nyújtani, magyarán a járandóság csökkenni fog, amire azonban sem a mai, sem a majdani nyugdíjasok nincsenek felkészülve.

A magyarországi nyugdíjasok havi járandóságának 86 százalékát az állami nyugdíj teszi ki, 12 százalékot pedig az, hogy a nyugdíj mellett is dolgoznak. Mindössze két százalék a bármiféle nyugdíjcélú megtakarítás – hivatkozik az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár az OECD adataira. Ez azt jelenti, hogy egy nyugdíjas, ha már nem tud vagy nem akar dolgozni, semmilyen érzékelhető mértékű nyugdíj-kiegészítésben nem részesül. Vagyis akinek van, az se sok.

Ennél is aggasztóbb, hogy hány embernek van egyáltalán megtakarítása.
Az Aegon nyugdíj-megtakarítási szokásokat vizsgáló kutatása szerint a magyar munkavállalók kevesebb mint fele rendelkezik rendszeres megtakarítással. A megtakarítási index Magyarországon 5,1 százalék, míg a 6,7 százalékos, egyébként sem túl acélos nemzetközi átlagot csak a magasabb jövedelműek tudják produkálni.

A Népszabadság számításai szerint több mint 2,4 millióra tehető azok száma, akik nem tesznek félre nyugdíjra. Az alacsony keresetűek esetében inkább az a hátráltató, hogy nincs miből félretenni.

A teljes munkavállalói kört nézve azonban elég tragikus a helyzet: 2,46 millió fő a teljes, 4,25 millió szja-bevalló közül semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással nem rendelkezik.

A nyugdíjpénztárak – és az élet- és a speciális nyugdíjbiztosítást ajánló biztosítók – így nem véletlenül riogatnak időskori szegénységgel. Ha az aktív korúak sem kezdenek el távlatokban gondolkodni, nem csak a legelesettebbek fognak nyomorogni a nyugdíjaséveik alatt.

Az Aegon szerint azokat kellene minél előbb bevonni a rendszeres megtakarítók körébe, akik fontolgatják ugyan az öngondoskodást, de egyelőre nem léptek. A kutatás szerint az aktív korú lakosság több mint 30 százaléka fontolgatja az anyagi felkészülést az időskorra, s állításuk szerint ezt a kört kellene a szándék után a cselekvés útjára terelni.