Újra eltűnhet az infláció

Nem kell központilag sertésrezsi-csökkentésre bírni a boltosokat, hiszen a piac elég jól működik. A disznóhús ára az áfacsökkentés (27 százalékról 5-re) hatására tizenhét százalékkal zuhant januárban, vagyis a kereskedők nem tették zsebre a pénzt, legfeljebb egy nagyon kicsi részét. Az árcsökkenés hatására pedig két számjegyű növekedést mutathat idén a sertéshús eladása – legalábbis a SPAR szerint. Talán még Rogán Antal is örülhet az inflációs adatnak – aki egy éve még kiflirezsi-csökkentést akart az olcsóbbá váló üzemanyagok miatt –, hiszen szépen csökken a péksütemények ára is.

Az inflációs indexre sem lehet panasz, miután a KSH szerint mindössze 0,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak januárban egy év alatt. Elemzők ennél hajszálnyival nagyobb drágulásra számítottak. Elsősorban nem a kiflinek vagy sertéshúsnak köszönhető a decemberivel megegyező inflációs index, bár kétségtelen, hogy utóbbinak mérhető a hatása. Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdászának kalkulációja szerint 0,2 százalékponttal lefelé húzhatta az indexet az áfacsökkentés, miután a sertéshúsnak 1,3 százalékos a súlya a fogyasztói kosárban. Az alacsony infláció mégis inkább az olajárak folytatódó csökkenésével függ össze, több mint öt százalékkal olcsóbb lett a benzin. Igaz, az újabb zuhanás egyelőre alig látszik meg más termékek és szolgáltatások árában, ez azonban csak idő kérdése.

„A következő hónapokban az üzemanyagárak további csökkenése, valamint bázishatások miatt az infláció újra mérséklődhet, az év közepéig várhatóan nem éri el az 1 százalékot” – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Balatoni András úgy véli, a szolgáltatások alacsony áremelkedési üteme összefügg a csökkenő inflációs várakozásokkal, valamint a tartósan alacsony és csökkentő olajárak másodkörös hatásával. A tartós fogyasztási cikkek 2, a szolgáltatások 1,3 százalékkal drágultak. A kiskereskedelmi forgalom növekedése és a historikusan gyenge forintárfolyam az elemző szerint ellentétes hatást fejt ki, vagyis ezeknek növelniük kellene az árindexet, Balatoni azonban úgy kalkulál, hogy az év közepére újra eltűnhet az infláció. Gárgyán Eszter, a Citi közgazdásza azt is el tudja képzelni, hogy negatív tartományba esik az index, csakúgy, mint tavaly.

Elemzők szerint idén átlagosan 0,5–1,4 százalék közötti inflációra lehet számítani, a nagy bizonytalanságot pedig éppen az olajárak alakulása jelenti. Ha tartósan olcsó marad az olaj, akkor gyakorlatilag érzékelhetetlen mértékben nőhetnek az árak – persze csak annak, akinek 8 százalék feletti súllyal szerepel a fogyasztói kosarában a benzin –, a nyersanyag szárnyalásával azonban egy százalék feletti átlagos infláció is elképzelhető.

Mindez lépésre késztetheti a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is. Ürmössy Gergely, az Erste közgazdásza kiemelte, hogy tavaly decemberben az MNB 1,7 százalékos inflációs rátát prognosztizált 2016 egészére, de a márciusi kamatdöntő ülés alkalmával lefelé fogja módosítani a várakozását. (Az MNB inflációs célja 3 százalékos.) Ürmössy úgy véli, Matolcsyék újabb lépéseket tehetnek, hogy a pénzügyi kondíciók lazuljanak. „Ezúttal nem feltétlenül az alapkamat csökkentésén keresztül valósítja meg a lazító szándékait a tanács, hanem a nemkonvencionális eszközökkel.”

Sokkal drágább a cigi és a tömény

Januárban – szokás szerint – a dohányosok jártak rosszul. Egy hónap alatt decemberhez képest a szeszes italok és a dohányáruk 0,9 százalékkal lettek drágábbak, miközben a teljes fogyasztói árindex 0,1 százalékot esett. Tavaly januárhoz képest a cigaretta ára 5 százalékkal nőtt, a sör viszont csak hajszálnyit drágult. A legrosszabbul a tömény alkoholt fogyasztók jártak: egy feles 5,6 százalékkal többe kerül, mint tavaly ilyenkor, de a bor ára is két százalék felett nőtt.