Hogyan lesz Franciaországnak így költségvetése?

A franciaországi választások után már nem az a kérdés, hogy az eurózóna második legnagyobb gazdasága hogyan tudja betömni a költségvetési lyukakat, hanem az, hogy képes-e egyáltalán büdzsét elfogadni a megosztott parlament. Ez lesz az első próbája annak, kormányozható-e az ország, és aggódó figyelemmel követik a fejleményeket a piacok, az Európai Bizottság és az eurózóna többi tagállama is.

A Reuters elemzése szerint alkotmányjogászok már bújják a jogszabályokat, hogy kiutat keressenek a patthelyzetből. Még olyan ötlet is felmerült, hogy a jövendő kormány havonta kérjen „engedélyt” a törvényhozástól arra, hogy az alapvető közkiadásokat a régi költségvetés által meghatározott irányvonalak szerint finanszírozza.

Megoldás lehet, hogy Emmanuel Macron centristái a mérsékelt jobboldallal és baloldallal összefogva szavazzanak meg egyes kiadásokat, de az elnök ismét felhasználhatja az alkotmány hírhedt 49,3. cikkelyét is, amellyel átverte a népszerűtlen nyugdíjreformot, esetleg a kevésbé ismert 47. cikkelyt, amely pedig azt teszi lehetővé, hogy rendelettel emeljen törvényerőre költségvetési törvényt, ha azt a parlament 70 napig nem képes elfogadni.

Senki sem hisz a hiány csökkentésében

A kampányban ugyanis a pártok nemigen hozták szóba, hogy a francia hiány jóval magasabb az Európai Unió által megengedett szintnél, a GDP 3 százalékánál. A legerősebb frakció, a baloldali Új Népfront ehelyett irgalmatlan költekezést ígért, és a Nemzeti Tömörülésnek is voltak költséges tervei, bár megígérte a hiány csökkentését is.

Gabriel Attal kormánya azt tervezte, hogy a jelenleg 5,5 százalékos hiányt 2027-re viszi le a Brüsszel által megszabott szintre, de a Nemzetközi Valutaalap (IMF), sőt még a francia költségvetési felügyelet is kétségeit fejezte ki.

 – figyelmeztetett Leo Barincou, az Oxford Economics vezető közgazdásza.

Egyévnyi paralízis

Ha nem találnak megoldást, akkor egy év paralízis vár az országra, talán egy zéró mandátummal rendelkező szakértői kormány irányítása alatt, mivel az alkotmány szerint előbb nem írhat ki az államfő újabb választást.

Elemzők arra számítanak, hogy Macron a július 14-i ünnepi beszédében kér majd felelősségteljes hozzáállást a képviselőktől, sok idő azonban nem marad a cselekvésre, mert utána kezdődik az olimpia, augusztusban pedig a a francia politikusok általában nyaralni mennek.

Szeptembertől már csak hat hetük marad a megegyezésre, mert 

Vége a deficitszabálynak?

Sehol sem fogják nagyobb figyelemmel követni a tagállamok közül a francia költségvetési csatát, mint Olaszországban, amely szintén azok közé tartozik – Magyarországgal együtt –, amelyek túlzottdeficit-eljárás elé néznek.

Giorgia Meloni kormányfő azt ígérte, hogy a jelenlegi 7,4 százalékos hiányt 2026-ra viszik le 3 százalékra, de egyelőre nehézségekbe ütközik a deficit csökkentésével a 2025-ös költségvetésben, mert nem akarja emelni az adókat.

Koalíciós szövetségesei közül néhányan már alapvető átrendeződésben reménykednek, mióta kiderült, hogy a nagy költekezést ígérő baloldal került ki győztesen a franciaországi vasárnapi második fordulójából.

„Viszlát, európai deficitszabályok” – posztolta az X-en Claudio Borghi, a Liga szenátora.

Európa is megbénulhat

David Roche, a Quantum Strategy elnöke szerint 

lehetőséget ad a radikális jobboldali szervezetnek, hogy „hátradőljön és kritizáljon”, a vezetőjének, Marine Le Pennek pedig arra, hogy készüljön a 2027-es elnökválasztásra.

Bármilyen „populista, önző, narcisztikus francia kormány” megalakulása azt jelenti, hogy „Európa nem jut sehová” – nyilatkozta a CNBC-nek.

„Az összes nagy projekt, amely közösségi szintű finanszírozást igényel, nem fogja azt megkapni. Gondolok itt a bővítésre, a zöldprojektekre, Ukrajna újjáépítésére. Körülbelül hét nagy pillérről van szó, ezek hirtelen egyáltalán nem fognak sehova sem jutni, ami katasztrofális Európa számára” – jelentette ki.