Fókuszban az oktatási intézmények

Az általános és középiskolák jelentős többsége már rendelkezik internetkapcsolattal. Azokban az iskolákban, ahol már nem az internetkapcsolat léte a kérdés, a használat során a csatlakozás típusa és sebessége a legfontosabb tényező. Típus tekintetében magasan az ISDN vezet (51%). Ebben nagy szerepe van a Sulinet-programnak, mely az iskolák számára az internetet ezzel a kapcsolódási lehetőséggel biztosítja. Második helyre a hagyományos kapcsolt vonali modem került, az összes internet-hozzáférés 26,5%-a ilyen típusú, a kisebb általános iskolák esetében ez gyakran alkalmazott csatlakozási forma. A középiskolák esetében a bérelt vonal áll a második helyen, mely nagyobb kapacitásával már több felhasználót képes megfelelő minőségben kiszolgálni.

Minden harmadik alap- és középfokú oktatási intézmény rendelkezik saját weboldallal. Az internet-hozzáférés arányában ez 43 százalékot jelent. A válaszok alapján az iskolák harmada legalább negyedévente frissíti weblapját.

A községi általános iskolák törődnek a legkevesebbet a weben való megjelenésükkel, esetükben a honlapok aránya mindössze 12 százalékos. A skála másik végén a fővárosi középiskolákat találjuk, akiknek már 90 százaléka jelen van a világhálón. Településtípus szerint is Budapest "vezet", ahol 60 százalékos a saját iskolai honlapok aránya.

A legtöbb község weblapjának tartalmát csak évente frissíti, és általában csak bemutatkozó célzatú információkat tartalmaznak. A budapesti általános és középiskolai honlapok 47 százaléka negyedévente, 19 százaléka havonta frissül. A városok és megyei jogú városok iskoláinak 23-27 százaléka már havonta újít a honlap tartalmán.

Az oktatási órák keretében átlagosan az alsó tagozatos diákok 15 százaléka - mintegy 73 ezer iskolás -, az 5-6. osztályos diákok 56 százaléka, hozzávetőlegesen 141 ezer di



ák, míg a 7-8. osztályos diákok 76 százaléka - 188 ezer tanuló - fér hozzá számítógéphez. A középiskolák esetében a tanítási órák keretében átlagosan 4 tanuló fér hozzá 3 számítógéphez. A tanítási órákon kívül a használati lehetőség kisebb arányú, hiszen míg tanítási időben a számítógéptermek a lehető legnagyobb mértékben ki vannak használva, addig a tanítási órákon kívül a diákok számára a gépek egy része nem hozzáférhető.

Az országos átlagot tekintve a diákok internethez való hozzáférése évfolyamról évfolyamra növekszik. Míg az alsó tagozatokban a diákok 7 százaléka (25 ezer iskolás) juthat internethez a tanítási órák keretében, addig az 5-6. évfolyamon a diákok 26 százaléka (45 800 iskolás), a 7-8. évfolyamon pedig a diákok 41 százaléka (72 ezer iskolás). A középiskolák 9-12. osztályaiban ez az arány már kétharmad feletti (300 ezer tanuló).

Magyarországon az alap- és középfokú oktatási intézményekben megközelítőleg 122 ezer személyi számítógép található. Ennek hozzávetőlegesen 25 százaléka 486-os, vagy ennél régebbi konstrukció, 65 százaléka Pentium I-II., vagy ennek megfelelő szintű más típusú PC, míg a legkorszerűbb, Pentium III-IV., vagy ennek megfelelő szintű más típusú személyi számítógépek aránya 10 százalék.

A felsőfokú oktatási intézmények 2001-ben hozzávetőlegesen 1,6 milliárd forintot ruháztak be informatikai eszközökbe, illetve szolgáltatások vásárlásába. Ezen belül a legnagyobb tétel a hardvereszközök beszerzése volt, ami összesen 1,3 milliárd forintba került. Szoftvervásárlásra 289 millió forintot, honlapok készítésére és fejlesztésére 58 millió forintot költöttek.

A felsőoktatási karok egyöntetűen állították, hogy a kormányzati támogatásnak elsősorban a karok hardver- és szoftverbeszerzését kellene támogatniuk, illetve minden második intézmény a multimédiás oktatási csomagok elkészítéséhez és a távoktatás fejlesztésében való közreműködéshez igényelne nagyobb kormányzati segítséget.

Jelenleg a felsőoktatási intézmények mindegyike rendelkezik internetkapcsolattal, a legújabb technológiák megismerésének lehetősége elvben biztosított. Azonban az internetkapcsolatok sebességében a felsőoktatásban jelentős különbségek vannak. Az



egyetemi karok internet-hozzáféréseinek 18 százaléka 128 kilobit/másodperc, illetve ez alatti. A főiskolai karok még nagyobb arányban csatlakoznak ezen az alacsony sávszélességen.

Az intézményi belső kommunikáció és információáramlás legfontosabb eszközével, az intranettel a felsőoktatási intézmények karainak 66 százaléka rendelkezik. A vidéki karok háromnegyede, míg a fővárosiak 46 százaléka épített ki belső hálózatot.

A válaszok szerint ma Magyarországon minden felsőfokú oktatási intézmény rendelkezik weboldallal. A válaszok alapján az iskolák 97 százaléka legalább negyedévente frissíti weblapját. Leggyakrabban, heti rendszerességgel, a vidéki egyetemi karok (48 százalék) frissítik honlapjukat.

A felsőoktatási intézményekben a hallgatók számítógép és internet-hozzáférési lehetőségei viszonylag alacsonyak. A válaszok alapján az oktatási órák keretében átlagosan a hallgatók 62 százaléka fér hozzá valamilyen típusú számítógéphez, illetve ugyanilyen arányban internethez.

Országos szinten mind a tanítási órák keretében, mind azokon kívül a főiskolákban arányaiban több hallgató használhatja a számítógépet és internetezhet. Az internethez való hozzáférés órákon kívül és belül egyaránt 62 százalék körüli.

A felsőoktatásban használt személyi számítógépek száma 2001-ben hozzávetőlegesen 27 700 darab. Ezeknek a gépeknek negyede már kiöregedő félben van, 8-10 évvel ezelőtti konfigurációk. Ezeken a típusokon már minden bizonnyal nem futnak a hardverigényesebb szoftverek, leggyakrabban talán csak levelezésre használhatják a hallgatók. Informatikai, számítástechnikai oktatásra a gépek maradék 75 százaléka alkalmas. A Pentium I-II., vagy ennek megfelelő szintű más típusú személyi számítógép az összes felsőoktatásban használt PC 60 százalékát teszi ki. Jelenleg a legmagasabb kategóriába tartozó Pentium III-IV. típusú gépekből országosan mintegy 4100 darab (15 százalék) van használatban. A nappali képzésen részt vevő hallgatói létszámra vetítve a hallgatók mindössze 16 százalékára jut valamilyen típusú számítógép.

A mintáról kérdőíveinket



az Oktatási Minisztériumtól kapott adatbázis alapján 4417 alap- és középfokú, illetve 106 felsőfokú oktatási intézménynek küldtük ki. A megkérdezés minden intézménytípus esetében teljes körű volt, tartalmazta az állami, egyházi és magán oktatási intézményeket is.

A visszaérkezési arány kimagaslóan jónak mondható: kérdőívekre az alap- és középfokú intézmények 31,5%-a, a felsőfokú intézmények 39,8%-a válaszolt. Az intézmények oktatási rendszerére és az informatikai eszközök használatának eltérő lehetőségeire külön kérdőív készült az alap- és középfokú iskolák és külön a felsőfokú intézmények részére.