Az idén megjelenhet a .eu

"Azáltal, hogy a .eu domainvégződés kiosztásának megszervezésével három tagállamban is komoly tapasztalatot szerzett nonprofit EURID konzorciumot bíztuk meg, fontos lépést tettünk az internet adta lehetőségek kiaknázására. Meggyőződésem ugyanis, hogy a .eu domainvégződés az unió állampolgárai, vállalkozásai és szervezetei számára az internetet az európai identitás megerősítőjévé fogja tenni" - fogalmazott Erkki Liikanen, az Európai Bizottság vállalkozásokért és információs társadalomért felelős biztosa. Az összeurópai domainvégződés (Top Level Domain, TLD) gondolata még bő egy évtizede jelent meg, akkor azonban csak területi szuverenitással rendelkező egységeknek volt hajlandó az amerikai regisztrációs központ ilyen jogosultságot adni, minden egyéb szerveződés az országspecifikus domainvégződés helyett csak a .com, a .org és .int megnevezéseket választhatta. E lista ugyan később bővült, de a .eu domainvégződés keresztülvitele az amerikai ellenállás és az ahhoz kapcsolódó jogosultságok igazságos kiosztásának nehézsége miatt jó ideig húzódott.

Az elmúlt hónapokban az Európai Bizottság pályázatot írt ki a hatékony megvalósításra, amelyen összesen hét nemzetközi konzorcium indult. A döntést végül egy szakértői testület ajánlása alapján hozta meg a bizottság. A nyertes EURID belga, olasz és svéd pályázókat tömörít. Mint az indoklásból kiderült, az 1999 óta működő DNS Belgium a domainvégződés regisztrációs folyamatának liberalizálásában szerzett tapasztalatokat, amelyek közösségi szinten is jól kamatoztathatók. A belga társaság odahaza több mint negyedmillió domainnév birtokosa. Olasz társa, az IIT-CNR 1987 óta működik és a rendszer üzemeltetésében, illetve az elektronikai biztonsági megoldásokban jártas elsősorban. Olaszországban 800 ezer domainnevet kezel. A konzorciumban harmadik társuk a svéd NIC SE, amely 1997-es működése óta elsősorban az internetes normák kialakítására és azok következetes alkalmazására figyelt, a nála regisztrált domainnevek száma 160 ezer.

Az EURID kiválasztásával tehát elindult a rendszer európai struktúrájának kialakítása, legalább ilyen fontos elem azonban a nemzetközi elfogadtatás és hatékony szabályozási környezet kimunkálása. Ennek érdekében az Európai Bizottság tárgyalásokat folytat a kaliforniai székhellyel működő Név- és Számregisztrációs Internetes Egyesüléssel (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers, ICANN), ugyanis ez a szervezet az, amely be tudja iktatni a .eu domainvégződést a nemzetközi rendszerbe. E szervezet nevezhető tehát a domain és domainvégződés regisztrációs központjának. A kifejezés azonban mégsem helytálló, hiszen az internet alapfilozófiáját ismerve központról nem beszélhetünk. A tartalmat jelen esetben 13 szerver tárolja, amely az Egyesült Államok, Japán és Európa különböző pontjain van elhelyezve. Köztük a kommunikáció - így a frissítés is - folyamatos. A redundancia a fokozott biztonságot hivatott szolgálni.

Mint ismeretes, a domain adatsor egy áthidaló megoldás, hiszen az adatok eredendően számsor formájában vannak meghatározva. A könnyebb megjegyezhetőség érdekében azonban minden számsornak megfeleltetnek egy kizárólagos betűsort, ez a domainnév.

A rendszer átláthatósága érdekében ezt a hálózatot a domainnévrendszer (Domain Name System, DNS) teszi egységesen kezelhetővé. Az internetcímek hierarchikus felépítéséből adódóan tehát a domainnév - balról jobbra olvasás esetén - megelőzi a domainvégződést, amely így egy nagyobb csoportot képvisel. Egy országazonosítót feltételezve (.us, .de., .hu) a különböző ilyen végződésű internetcímek mind az adott országokban lettek regisztrálva, így külön csoportot képviselnek. A hierarchia egyébként tovább bontható, erre található példa nemzetközi cégek vagy egyes kormányzati intézmények címei esetén. Az előbbire tekintsük példának a Roland Berger globális tanácsadó céget. Alkalmazottaik e-mail címe a @ után az országmegjelölést, majd a cégnevet, utána pedig a globális szemléletnek megfelelően a .com kereskedelmi domainvégződést tartalmazzák. Ha tehát visszafelé olvassuk, meglelhető benne a hierarchia: a legnagyobb halmaz a .com kereskedelmi végződés, ezen belül található a Roland Berger globális vállalat, amelynek a fent említett módon része a hazai iroda. A magyar pénzügyminisztérium e-mail címei szin-

tén ezt a logikát követik: @pm.gov.hu, azaz jobbról balra nézve az ország meghatározását követően a kormányzat egészére következtethetünk, majd pedig megleljük a minisztérium kétbetűs azonosítóját. A logika egyébként általában a @ jele után is fellelhető, azaz folytatva a balról jobbra olvasást az illető családi neve (mint bővebb kategória), majd pedig keresztneve található.

Utaltunk már az országspecifikus (ccTLD) és a tevékenységspecifikus (gTLD) domainvégződések különbözőségére. Az Európai Bizottság saját domainvégződés kialakítása kapcsán készített felmérésében mintegy 20 millió .com végződés létezéséről tesz említést. Ismereteik szerint az országspecifikus domainnevek közül a németek .de-je a legnépszerűbb, hiszen azt több mint hatmillióan választották idáig. Második helyen a britek .uk-ja áll, ilyen végződésű internetcím 4 millió található. Természetesen az uniós tagállamok országspecifikus kódjai a .eu domainvégződés megjelenését követően is megmaradnak, ez utóbbi csak a páneurópaiságot hangoztatni akaró internetes szereplőknek jelent új lehetőséget. Feltehetően azonban, elővigyázatosságból vagy lehetőséget látva, a vén kontinensen működő cégek többsége kérvényezni fogja ezt a végződést is, és saját portálját azon keresztül is elérhetővé teszi majd.

Itt kell tehát szót ejteni az angolban már elhíresült "cybersquatting" kifejezéséről. A "kibernetikus stipistopi" ugyanis komoly értéket megtestesítő jogviták kiindulópontját jelentheti. Számos spekuláns ugyanis az interneten regisztráltat neveket, abban a reményben, hogy azt majd valamely vállalkozás vagy szervezet később nagy pénzért megveszi tőle. Bár elméletileg minden európai illetőségű magánszemély és szervezet jogosult lesz a .eu domainvégződés regisztrálására, az ilyen elbitorlások és visszaélések megakadályozására egy aprólékosan kidolgozott és jól működő jogszabályrendszerre van szükség. Ennek érdekében az Európai Bizottság az EURID-del együttműködik a részmegoldások kidolgozásában, a nyelvi és földrajzi kérdések rendezésére pedig szoros egyeztetést irányozott elő a tagállamokkal.

Erre viszonylag szűk az idő, hiszen a legutóbbi nyilatkozatok szerint hat hónapon belül megindulhat a regisztráció. Figyelemre méltó, hogy az intézmények és vállalatok mellett magánszemélyek, illetve családok is gyakran rendelnek meg domainnevet, hogy a honlapon bemutatkozva például a jobban sikerül családi fényképeket a széles rokonság, az ismerősök és persze minden érdeklődő számára elérhetővé tegye.